Már a világűr sem lehet békés? Űrfegyvereket fejleszthet az USA és Kína
A Kína ambiciózus űrprogramjával való stratégiai rivalizálás is segíti a NASA erőfeszítéseit, hogy nagyobb mértékben térjen vissza az űrbe. Mindkét nemzet arra törekszik, hogy újra embereket juttasson a Holdra, és létrehozza az első holdbázisokat.
Az amerikai hírszerzési, katonai és politikai vezetők világossá tették, hogy a kínai űrprogram komoly stratégiai kihívónak tűnik az Egyesült Államok számára. Szerintük a mostani az 1960-as évek Hold-versenyének amerikai-szovjet rivalizálását idézi. Kína ugyanis gyorsan felzárkózik az USA polgári és katonai űrkutatási eredményeihez, és saját maga is újabbakat ér el – írja az AP News.
Még az űrben is a fegyvereké a szó
Katonai téren az USA és Kína az űrfegyverkezéssel vádolja egymást. Magas rangú amerikai védelmi tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy Kína és Oroszország olyan eszközöket épít ki, amelyekkel ki lehet iktatni az amerikai hírszerzési, katonai kommunikációs és korai előrejelző hálózatokat megalapozó műholdas rendszereket. Az űrversenynek van egy civil oldala is. Az Egyesült Államok nem akarja, hogy Kína átvegye a vezetést az űrkutatásban és a kereskedelmi hasznosításban. Kína úttörő szerepet vállalhatna azokban a technológiai és tudományos fejlesztésekben, amelyek az országot az űrbeli hatalom és a földi presztízs tekintetében is előrébb juttatnák.
“Egy évtized alatt az Egyesült Államok az űrkutatás megkérdőjelezhetetlen vezetőjéből csupán a két vetélytárs egyikévé vált a versenyben,”
jelentette ki Jim Inhofe szenátor, egy oklahomai republikánus a héten egy meghallgatáson. Egy másik, tavalyi rendezvényen Bill Nelson, a NASA adminisztrátora egy olyan képet mutatott, amelyet egy kínai marsjáró készített. A kép akkor készült, amikor éppen megérkezett a Marsra. “A kínai kormány hamarosan embereket fog a Holdra juttatni” – mondta. “Ez el kell, hogy mondjon valamit arról, hogy neki kell állnunk dolgozni.” A NASA ebben a hónapban, vagy októberben vár új indítási időpontot az Artemis 1 személyzet nélküli holdi tesztűrhajójának. Az elmúlt hetek első két indítási kísérletét technikai problémák miatt kellett törölni.
Kína szintén azt tervezi, hogy ebben az évtizedben űrhajósokat küld a Holdra, valamint egy robotizált kutatóállomást hoz létre ott. Ezt követően mind az Egyesült Államok, mind Kína időszakos legénységek számára kíván bázisokat létesíteni a Hold déli pólusán. Oroszország csatlakozott Kína, míg 21 ország csatlakozott az Egyesült Államok programjához, amelynek célja, hogy iránymutatást és rendet teremtsen az űr polgári célú kutatásában és fejlesztésében.
Egy olyan világban, ahol Kína és Oroszország együttműködve próbálja megelőzni az Egyesült Államokat az űrben, és ahol egyesek az amerikai milliárdosok által vezetett magán űrkutatási erőfeszítésekre mutatnak rá, amelyek szükségtelenné teszik a NASA költséges rakétakilövéseit, az USA sajnálná, ha a Hold és az űr fejlesztésével járó dicsőséget és stratégiai előnyöket kizárólag a kínai elnök, Hszi Csin-ping és a Tesla mágnás Elon Musk kezében hagyná, mondták az Artemis támogatói.
“Kína űrprogramját a békés elvek vezérlik” – mondta Zhao Lijian külügyminisztériumi szóvivő júliusban. “Egyes amerikai tisztviselők folyamatosan bemocskolják Kína ésszerű világűrbeli vállalásait” – mondta Zhao. Kína ambiciózus űrprogramja mindeközben egy generációval elmarad az Egyesült Államokétól. Titkos, katonai jellegű programja azonban gyorsan fejlődik, és olyan sajátos küldetésekkel rendelkezik, amelyek Pekinget az űrrepülés élvonalába emelhetik.
