Peking határozottan állítja, hogy ellenáll minden külső beavatkozási kísérletnek, és ha szükséges, harcolni fog. Mutatjuk az újabb konfliktus részleteit!
Egyre nagyobb a feszültség az ENSZ-tagállamok genfi ülése kapcsán. A kínai delegációt ugyanis sérti, hogy egyre többen emelik fel a hangjukat az ujgurok védelmében, számol be róla a Guardian.
Egy kínai ENSZ-megbízott figyelmeztette a nyugati államokat és szövetségeseiket, hogy Peking készen áll a harcra, ha a Kína elleni globális fellépésre irányuló nyomás növekszik az emberi jogi visszaélések miatt.
A fenyegetés azt követően hangzott el, hogy – mint arról mi is beszámoltunk – az ENSZ emberi jogi főbiztosa jelentést hozott nyilvánosságra a kínai emberi jogi helyzetről. A dokumentum szerint a kínai kormány valószínűleg emberiesség elleni bűncselekményeket követett el az ujgurok és más muszlimok ellen visszaélésekkel Hszincsiangban.
A hszincsiangi kormány szóvivője, Xu Guixiang delegációt vezet Genfbe, ahol az ENSZ 47 tagállama – köztük Kína és az Egyesült Államok – ülésezik. Az államokon pedig egyre nagyobb a nyomás, hogy tegyenek érdemi lépéseket a jelentéssel kapcsolatban. Peking azonban határozottan tagadta a vádakat, és visszautasított minden olyan tervet, amely szerinte „külső beavatkozásra” irányulna.
„Ha a nemzetközi közösség egyes erői – vagy akár Kína-ellenes erők – úgynevezett „Hszincsianggal kapcsolatos indítványokat” vagy úgynevezett „határozatokat” fogadnak el, nem fogunk félni” – mondta Xu. “Határozott ellenintézkedéseket fogunk tenni, és harcolni fogunk.”
Ugyanakkor úgy tűnik, Xu részben igazat is ad a bírálóknak. Mint mondta: „Hszincsiangban az emberi jogi helyzet tovább javul, és több erőfeszítést tesz.”
De hozzátette: „Olyan nincs, hogy az «emberi jogok súlyos megsértése», ahogy azt a hszincsiangi jelentés állítja”.
A Nyugat szerint népirtás, Peking szerint érettségiztetés
Az Egyesült Államok és mások népirtásnak nyilvánították a kínai kormány hszincsiangi lépéseit. Az ENSZ-jelentés pedig a legfrissebb bizonyíték az etnikai kisebbségekkel szembeni durva fellépésre. Ezek közé tartozik a becslések szerint egymillió vagy több személy tömeges fogva tartása.
Peking szerint viszont a zárt intézmények – amelyek létezését kezdetben tagadták – szakoktatási és képzési központok, amelyeket azóta bezártak, miután a gyakornokok „leérettségiztek”.
Egy múlt heti konferencián Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja aláhúzta, hogy a nemzetközi szervezet hitelessége múlik azon, hogy milyen lépések követik a jelentést.
„Ha megengedjük, hogy egy ország ne legyen megbüntetve a kisebbségekkel kapcsolatos emberiesség elleni bűncselekmények miatt, akkor kitárjuk az ajtót a potenciális népirtások előtt” – mondta de Varennes.
„Emlékeznünk kell arra, hogy az ENSZ a múltban nem mindig volt túl sikeres a népirtás megakadályozásában. Ezúttal talán van lehetőségünk egy sokkal proaktívabb tevékenységre. Máskülönben úgy gondolom, hogy előkészítjük a terepet a szerencsétlen fejleményekre.”
