A Garai család házasságtörő asszonya

A Garai család a késő középkori Magyarország történetében kiemelkedő szerepet játszott. Nemzedékeken keresztül töltöttek be fontos tisztségeket, vettek részt a magyar politika alakításában. Zsigmond király uralkodásának a vége felé azonban egy súlyos ügy borzolta a család kedélyét: az egyik özvegyről kiderült, hogy nemcsak megcsalta a férjét, hanem meg is mérgezte, sőt, a saját lányát egy emberének adta oda.

Garai János és a felesége, Mazóviai Hedvig

Ifjabbik Garai János annak a Garai Miklós nádornak az ifjabbik gyermeke volt, aki Kotromanic Erzsébet anyakirályné és Anjou Mária magyar királynő hívének számított. 1386-ban Diakovár közelében ölték meg, miközben Máriáékat védte a meggyilkolt Kis Károly király bosszúszomjas követőitől. Miklós gyermekei, ifjabbik Garai Miklós és János hűek maradtak a végül győzedelmesnek bizonyuló Zsigmond királyhoz. Az idősebbik testvérből 1402-től Magyarország nádora lett. Amikor Zsigmondot a főurak elfogták, Garai János lett az a túsz, akit a királyért cserébe adtak.

Garai Miklós nádor védi Erzsébetet és Máriát (festmény) /Wikipédia/

Az ifjabbik testvér emellett is kivette a részét az országos eseményekből, hadat viselt a bosnyákok ellen, majd 1396-ban Nikápolynál arcolt a törökök ellen is. A házasságára mégis relatív későn került sor, 1410-ben. A feleség IV. Zienomit mazóviai herceg (1381-1426) lánya, Mazóviai Hedvig (vagy más néven Piast Hedvig) volt. Piastként Nagy Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után kísérletet tett a lengyen trón megszerzésére is, de végül a lengyel nemesek Anjou Hedvig mögé sorakoztak fel. Ezt követően a királynő lelkes híve maradt, 1392 körül született lányát is vélhetően az ő tiszteletére nevezte el Hedvignek.

Mazóviai Hedvig csaknem húsz évvel volt fiatalabb Garai Jánosnál, aki 1371 körül látta meg a napvilágot, de a korabeli házassági viszonyokat ez nem befolyásolta. Garai János és Mazóviai Hedvig 1410. évi esküvőjére még a magyar királyné, Cillei Borbála is meghívást kapott. Borbála ugyanis a sógora volt Jánosnak, miután Miklós elvette Cillei Annát. A házasság inkább a Garaiak diplomáciai hálójának a kifeszítését szolgálta és nem szerelemből köttetett. A párnak négy gyermeke született, mielőtt 1428-ban Garai János elhunyt.

A vagyonvesztett pénzhamisító, akit befogadtak

Az ügy harmadik szereplője Szécsényi Miklós, akit a birtoka miatt Salgainak, vagy Salgóinak is neveztek. A Szécsényi család az Anjouk idejében emelkedett fel és az ország egyik legnagyobb birtokosai lettek. (Nem azonosak az újkori Széchenyi családdal). Miklós lényegében az egész vagyont megörökölte akkor, amikor csak ő, valamint unokatestvére utószülött gyermeke, László maradt életben a családból 1413-ban.

Salgó vára Perőcsény közelében, amelyről Szécsényi Miklós a nevét kapta

Szécsényi Miklós Zsigmond király híve maradt, a magyar királyt elkísérte európai körútjaira. Járt Londonban és a konstanzi zsinaton is. 1423-ban azonban Nógrád és Hont megye közgyűlésén, amelyet Garai Miklós nádor vezetett, elítélték. A korban szokásosnak számító hatalmaskodás mellett, (amit az esztergomi érsek panaszolt fel), hamis pénz verésével vádolták. A közgyűlés fej-, és jószágvesztésre ítélte. Szécsényi a királyhoz fellebbezett, ám Zsigmond 1424-ben jóváhagyta az ítéletet. Birtokait elkobozták, a király rövidesen másoknak adományozta. Kivételt a Szécsényi László által örökölt rész jelentette. Salgóvárat és Bene várát a király leromboltatta.

Szécsényi László vélhetően nem hitt a vádaknak, noha egy elbeszélő szerint Miklós mérgezte meg az apját is. Ezt az is jelezte, Hegyesd várát zálogjogon át akarta játszani a nagybátyja kezére. A veszprémi püspök és a Rozgonyi családból származó rokonsága, akik a várra pályáztak, megneszelték a dolgot és jelentették a királynak. Zsigmond külföldről tiltotta meg Szécsényi Lászlónak az ügyletet. Ezekben az években Szécsényi Miklós Garai Jánosnál talált menedéket.

Mérgezés, házasságtörés és kerítés a Garai családban

Mazóviai Hedvig és Szécsényi Miklós hasonló korúak lehettek, ráadásul utóbbiról sejthetjük, hogy a koránál műveltebb, világlátottabb személy lehetett. (Végrendeletéből tudjuk, hogy könyvei és írásai voltak és szerelmes leveleket is írt). Mindenesetre annyi bizonyos, hogy szerelem szövődött közöttük. Ez a kapcsolat azonban derékba tört, amikor a Garai rokonság perbe fogta Hedviget és Zsigmond 1435-ben el is ítélte őt.

Az ítéletből kiderül, hogy Hedvig és Miklós már Garai János életében viszonyt folytattak. Ez a viszony az egyház szemében is erős szálkának számított, mivel Szécsényi Miklós Garai János unokaöccse volt. Ezt a bűnt a vád szerint azzal tetézték, hogy a férjet ők maguk mérgezték meg attól való félelmükben, hogy lelepleződnek. Ezzel azonban még korántsem ért véget a bűnlajstrom. Hedvig a saját lányát, Katalint, akit már eljegyeztek Bebek Miklóssal, egyszerűen odaadta egy németnek. A vádakat a Garai család több tagja és familiárisa igazolta.

Hedvig apjának, IV. Zienomit szobra Gostyninban (Wikipédia)

Zsigmond király Hedviget megfosztotta minden ingó és ingatlanvagyonától, valamint örökös fogságra vetette. Az őrizetet a család egyik tagjára, János unokaöccsére, Garai Lászlóra bízta. A házasságtörés hatása annyira erőteljesnek bizonyult, hogy amikor 1440-ben I. Ulászló foglalta el a magyar trónt, a koronázási feltételek között szerepelt, hogy nem kegyelmezhet meg a rokonának. Garai Katalint az ítélet azért nem sújtotta, mert áldozatnak tekintette. Emiatt Bebek Miklós nem az eljegyzési eskü megtörése miatt bontotta fel a frigyet, hanem a pápánál azért kért feloldozást, mert távoli rokonok voltak. Hogy Katalin sorsa később mi lett, nem derült ki, újabb esküvőjéről nem tudunk.

Szécsényi Miklósnak el kellett menekülnie Magyarországról. Az ősellenség Velencét választotta székhelyül. Garai László vélhetően nem tartozott azok közé, akik elhitték a vádat, mert még pénzt is küldött a Velencében élő Szécsényi Miklósnak. Azt is tudjuk róla, hogy a Rialto közelében lakott. Szécsényi 1438-ban hunyt el, a már említett végrendelete szerencsés módon ránk maradt. Három rabnőt is tartott, akiket felszabadított és tekintélyesebb összegeket hagyott rájuk. A többi vagyonát Szécsényi Lászlóra (és egy bencés kolostorra) testálta. A végrendeletében azzal a megjegyzéssel élt, hogy ne tartsa a halálát mérgezésnek, de azt se higgye el, amit róla bűnként terjesztettek.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/07/31/a-magyar-voros-nasz-avagy-a-lakoma-amelyen-a-kiraly-megolette-ellenfeleit/” ][/hm_embed]