Kína nem tudna élni a meglepetés erejével Tajvan elfoglalásakor

Nem lenne “stratégiai meglepetés”, ha Kína úgy döntene, hogy a jövőben megszállja Tajvant. Az országos mozgósítási erőfeszítéseket valószínűleg több hónappal vagy egy évvel korábban észrevennék – mondta John Culver, a CIA veterán elemzője hétfőn.

Az amerikai hírszerző közösség nem hozott nyilvánosságra összehangolt kínai hadsereg-felépítést, – ahogyan azt Oroszország ukrajnai támadása előtt tette – ami további bizonyíték arra, hogy Pekingnek még meg kell kezdenie a modern történelem legnagyobb kétéltű támadásához szükséges előkészületeket – vélekedett Culver, aki 35 évet töltött az ügynökségnél, legutóbb 2015 és 2018 között annak Kelet-Ázsiáért felelős vezető hírszerzőjeként, írja a Newsweek.

A Carnegie Endowment for International Peace-nek adott kommentárjában Culver igyekezett lecsillapítani a Tajvani-szoros közeli konfliktussal kapcsolatos spekulációkat. A lehetőséget magas rangú amerikai tisztviselők vetették fel, és Joe Biden elnök ígérete, miszerint beavatkozna egy lehetséges válság esetén, ismét reflektorfénybe helyezte.

Vasárnap Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy nem lát “küszöbön álló inváziót”. Culver, aki most az Atlantic Council Global China Hubjának vezető kutatója, azt mondta: “De ha Peking háborút tervez, akkor egyértelmű jelek lesznek arra, hogy bekövetkezik.

Megérné Kínának?

“Szinte biztosan látható lenne minden előkészületük” – írta. A nyugati és tajvani hírszerzés valószínűleg már egy évvel korábban észrevenné az olyan jeleket, mint a rakétagyártás felfutása, valamint annak jeleit, hogy a kínai kormány elszigeteli gazdaságát és hadseregét az esetleges szankcióktól.

“Három-hat hónapos távlatban a PLA a legtöbb rendszeres kiképzést is leállítaná, és gyakorlatilag minden fontosabb felszerelésen karbantartást végezne” – mondta Culver. “A teljes kínai népfelszabadító hadsereg töröltetné a szabadságokat, a szolgálati tagokat pedig visszahívnák, és a helyőrségeikre vagy hajóikra korlátoznák őket.”

“Kína vezetői pedig valószínűleg lelkileg készítenék fel népüket a háború költségeire: a megszorításokra, elesett katonák tízezreire, valamint az amerikai és tajvani csapásokból származó civil halálesetekre” – nyilatkozta Culver. Ez azonban nem így történt, ami arra utal, hogy a már 2024-ben bekövetkező esetleges szoros-határ menti konfliktusról szóló becslések tévesek lehetnek.

Kína Tajvant saját területének részeként tartja számon, és a szárazfölddel való “egyesülését” hazafias küldetésnek tekinti. Amelyet szükség esetén akár erőszakkal érhetik el. A sziget lakossága eközben egyre kevésbé hajlik a politikai egyesülés felé.

Ha Peking a katonai utat választaná, az azt jelentené, hogy nem bízik a meggyőzés útján történő egyesítésben. Ugyanakkor Kína elnöke, Hszi Csin-ping is óvakodik egy tajvani válság kirobbantásának hosszú távú következményeitől – mondta Culver.