Atomtöltetek Magyarországon? Ez biztos csak poén, pedig igaz

Most, hogy az orosz vezetők közül szinte naponta fenyegetőzik vagy buzdít valaki atomfegyverek bevetésére ideje körbenézni, hogy Magyarországon vajon tárolnak vagy tároltak-e nukleáris robbanófejeket. A kérdésre pedig az a rövid, ám meghökkentő válasz, hogy igen. Mutatjuk a részleteket.

Magyarország kénytelen-kelletlen a keleti, szovjet blokk részeként vészelte át a hidegháború időszakát, aminek következtében jelentős szovjet hadsereg állomásozott hazánkban. Ők azonban nem csupán tankokat, repülőket vagy épp aknavetőket hoztak magukkal a Szovjetunióból, hanem bizony atomtölteteket is, hogy a harmadik világháborúban rögtön támadni tudjanak a NATO-ra hazánk területéről.

Az alapvető okot a Borsod Online egy cikke szolgáltatja: az 1960-as években egy hadgyakorlat során szimulálták mennyire gyorsan lennének képesek nukleáris eszközökkel reagálni egy világháborúban és az eredmény finoman szólva sem volt kielégítő. A robbanófejeket el kellett szállítani a Varsói Szövetség államaiba, mire pedig ideértek, már rengeteg időt veszítettek. Praktikusabbnak tűnt tehát Romániába, az NDK-ba, Magyarországra telepíteni atomfegyvert, hogy az azonnal bevethető legyen.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/06/nato-tagallam-mellett-tunt-fel-a-varospusztito-orosz-atomtengeralattjaro/” ][/hm_embed]

Kádárékkal leboltoltak egyetlen helyszínt 1961-ben, a Scud-A típusú atomrakétahordozók pedig 1963-ban érkeztek meg hazánkba a Rubicon cikke szerint. A helyszín a Kis-Moszkvának is nevezett Szentgál-Tótvázsony-Nagyvázsony háromszög, egy sűrű erdőkkel benőtt terület, amit hermetikusan lezártak még a magyar hadsereg előtt is. Körülbelül 120-150 szovjet katona szolgált itt, nekik és családjaiknak panelházakat, sportpályát, óvodát, iskolát építettek, de működött itt fodrászat és vegyesbolt is. Ide még beengedtek “idegent”, ám a lezárt betonlétesítményekbe, melyeket szabvány szerint szovjet mérnökök és munkások építettek már nem léphettek be magyarok.

Az ATV által még évekkel ezelőtt, egy riportban megszólaltatott Borsits László vezérezredes szerint 80-100 robbanófejet tárolhattak csak ezen a területen, a magyar hatóságok pedig majd csak 1990 márciusában tehették ide be a lábukat, amikor már mindet elszállították. Borsits volt a Magyar Néphadsereg utolsó, majd a rendszerváltás utáni Magyar Honvédség első vezérkari főnöke, elmondása szerint, amikor tudomást szerzett arról, hogy hazánkban nukleáris robbanófejet tartott a Vörös Hadsereg szinte sokkot kapott. Nyomasztotta az információ, hisz nem beszélhetett róla senkinek sem.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/15/amikor-magyar-hadak-elol-futottak-az-oroszok-bathory-lengyel-kiralysaga/” ][/hm_embed]

Ráadásul nem is csak itt őriztek a szovjetek tömegpusztító fegyvereket, hanem még legalább négy másik helyszínen. Borsits elmondása szerint az első szabad választás környékén, 1990 áprilisában jelezték neki, hogy a kivonuló szovjetek nem csupán innen, hanem Kunmadaras, Kiskunlacháza, Tab és Császár környékéről is szállítanak el “különleges rakományokat”, amelyekről bebizonyosodott, hogy szintén nukleáris robbanófejek voltak.

Kiskunlacháza polgármestere, dr. Répás József el is mondta az ATV-nek, hogy gyermekkorában ezt rebesgették a településen. Ráadásul ezek a szovjet bázisok hermetikusan el voltak zárva még a helyiektől is. Ennek ellenére akadtak, akik kíváncsiságból be akartak mászni, ilyenkor azonnal lőttek a katonák. Nem egy kiskunlacházi lelte így halálát a Kádár-korszakban, tette hozzá.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/07/21/ot-orosz-hadvezer-aki-leverte-a-magyarokat/” ][/hm_embed]

A tótvázsonyi bázist még 1985-ben is bővítették és hogy mit tároltak ott pontosan? A Déli Hadseregcsoport Magyarországon szolgáló repülőgépeire függeszthető atombombákat, illetve a szárazföldi hadműveleti és harcászati rakétacsapatok atomtöltetű robbanófejeinek egy részét. Egy szovjet mérnök-tábornok pedig rendszeresen felkereste ezeket átállítva a töltetek kódjait.

Arról, hogy a NATO ma tárol-e tömegpusztító fegyvereket, különösen nukleáris robbanófejeket hivatalos információ nem érhető el. Jelzésértékű ez ügyben ugyanakkor, hogy a Magyarországnál sokkal nagyobb, erősebb, és Washington irányába elkötelezettebb Lengyelország is a napokban jelentette be: örülne, ha területére az amerikaiak telepítenének nukleáris fegyvereket elrettentési célból. Nem valószínű tehát, hogy a NATO pont Magyarországon tárolna titkos formában ilyen fegyvereket.

Source: Helló Magyar, ATV, BOON, mult-kor.hu, The Guardian