Összehúzzák a nadrágszíjat az oroszok – működnek a szankciók?

Az EU épp most fogadta el a 8. szankciós csomagot és a legtöbb nyugati ország szintén komoly korlátozásokat vezetett be Oroszországgal szemben. Mégis sokan úgy gondolják, hogy nem működnek a szankciók. Példának hozzák az „erős” rubelt vagy az energiából származó jelentős bevételeket.

Hat hónappal a háború kezdete és a nyugati szankciók bevezetése után sok megfigyelő megkérdőjelezi, hogy azok elérték a várt hatást. A nemzetközi megfigyelők, például a Nemzetközi Valutaalap, felülvizsgálták az orosz GDP-re vonatkozó előrejelzéseiket az év elejeihez képest. A közvetlenül a szankciók bevezetése után készült, kezdeti előrejelzésekhez képest Oroszország gazdasága a vártnál jobban teljesített.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/03/03/szankciok-hatekony-eszkoz/” ][/hm_embed]

Oroszország gazdasági „túlteljesítését” azonban kontextusba kell helyezni. Kevés megfigyelő és politikai döntéshozó számított arra, hogy a szankciók elég fájdalmat okoznak ahhoz, hogy Oroszországot néhány hónapon belül kikényszerítsék a konfliktusból. Így Oroszország folyamatos háborúja nem lehet meglepetés, bár a gazdasága még mindig szenved. A 2008-as pénzügyi válság idején tapasztaltnál meredekebb növekedési lassulás látható és nem valószínű, hogy a válság utáni időt fellendülés követi.

Az életszínvonalat szociális kiadások támogatják, amelyeket nehéz lesz fenntartani, és amelyek valószínűleg kemény döntéseket követelnek majd a következő évben, a kormányzati költségvetéssel kapcsolatban. Putyin eddig azt ígérte az oroszoknak, hogy „különleges hadműveletet” folytat, nem pedig olyan háborút, amely súlyos áldozatokat róhat a lakosságra. Az idő múlásával azonban a háború ára és a szankciók hatása a hétköznapi oroszok számára csak növekszik majd.

Gazdasági mutatók

Oroszország GDP-je több mint 5%-al esett vissza tavalyhoz képest. A zsugorodás üteme a háború kezdete óta minden hónapban nőtt. Az ipari termelés, amely magában foglalja az orosz olaj- és gázipart is, csak kb. 2%-al esett vissza tavalyhoz képest (a magas energiaárak „elfedik a valóságot”), a feldolgozóipar viszont már 4,5%-al csökkent. Az infláció valamivel több mint 15 százalékon áll, némileg elmaradva a rubel márciusi zuhanása, majd fellendülése utáni közel 18 százalékos csúcstól. Az inflációtól megtisztított havi bérek mintegy hat százalékkal csökkentek tavalyhoz képest.

Államháztartás és finanszírozás

Az orosz gazdaság ellenálló képességének nagy részét a természeti erőforrások kereskedelmének köszönheti. A szankciók azonban arra kényszerítik Oroszországot, hogy jelentősen a piaci ár alatt értékesítsék az olajat. Az olajon kívüli adóbevételek pedig drámaian csökkentek. Az inflációt kiigazítva, 2022 első hét hónapjában a nem olajból származó bevételek mintegy 15%-al csökkentek. Ez a szám valószínűleg tovább növekszik az év hátralévő részében.
Ennek eredményeként az orosz költségvetés jelentős hiány elé néz, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak. Ez a helyzet változhat a következő hónapokban, különösen, ha az olajárak – és ezzel az adóbevételek – emelkednek. Erre most van is esély, hiszen az OPEC+ 2 nappal ezelőtti döntése – napi kitermelés csökkentése – következtében rövid távon az olaj világpiaci ára minden bizonnyal növekedni fog.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/06/olajar-novekedes-igy-akadalyozza-amerika-hogy-az-oroszok-rengeteg-penzhez-jussanak/” ][/hm_embed]

Amíg a háború folytatódik, addig az életszínvonal csökkenése és a kiadási igények megmaradnak. Ez a kiadási hullám pedig inflációs nyomást gerjeszt az elkövetkező években.

A Kreml nagyon nehéz helyzetbe kerül, ha a költségvetési hiány tovább nő. A háború előtt szinte nem volt adóssága az országnak, a szankciók miatt azonban nem tud külföldi befektetőknek új kötvényt kibocsátani, tehát nem jut jelentős pénzforráshoz. A költségvetés egyensúlyát segítené, ha hagynák a rubel dollárral szembeni árfolyamának csökkenését, azonban ez gyorsítaná az inflációt és az életszínvonal további romlásához vezetne.

Ipari teljesítmény

Az iparágak már most is súlyosan szenvednek a szankciók miatt. A reálisabb kép miatt nem az aggregált ipari termelési adatokat kell nézni, hanem az egyes ágazatokat külön kell elemezni. A nyersanyagszektort csak kis mértékben érintették a korlátozások. Ez nem meglepő, mivel az árak magasak, és a nyugati szankciókat úgy alakították ki, hogy a legtöbb nyersanyag – az olajat is beleértve – szabad áramlását biztosítsák.
A legsúlyosabban érintett termékek közé tartoznak az autók, a teherautók, a mozdonyok és az optikai kábelek, amelyek mennyisége több mint felére esett vissza. A gyártóknak komoly fejfájást okoz a szükséges alap- és egyéb anyagok, alkatrészek stb. beszerzése. Az összetevők külföldről való elérése ma már sokkal bonyolultabb, mert még a hivatalos korlátozások alá nem tartozó termékeket is nehezebb elérni, szállítani és fizetni.
Az orosz cégek a meglévő készleteiket „élik fel”, ami arra utal, hogy továbbra is küzdenek a szükséges alkatrészek beszerzésével. A havi adatok azt mutatják, hogy az ipari termékek és alkatrészek orosz importja messze a háború előtti szint alatt marad.

Csökkenő fogyasztás

A gazdasági – így az inflációs mutató – nem ad teljes képet az emberek mindennapjairól. Ugyanis nemcsak az árak emelkedtek, de sok termékhez nagyon nehéz, vagy egyszerűen lehetetlen hozzájutni. Emellett a kormány nagyon sok szabályzáson módosít, a szankciók okozta ellátáslánci problémák kiküszöbölésére. Ilyen például, hogy mostantól a gépjárműveket nem kell légzsákkal, vagy blokkolásgátlóval felszerelni.
Emellett a kiskereskedelmi forgalom is közel 10%-al esett vissza, ami arra utal, hogy a fogyasztók már takarékoskodni kezdtek a jövőbeli szűkös költségvetésre számítva.

Kevesebb pénz van az emberek zsebében

A bérek meredeken csökkennek, mintegy 6%-al alacsonyabbak a tavalyinál. A szociális jóléti kifizetéseket, például a nyugdíjakat, amelyek az idősebb oroszok elsődleges bevételi forrásai, a háború kezdete óta erodálta az infláció. A kormány júniusban ugyan több mint 8%-al megemelte a nyugdíjkifizetéseket, azonban ha a következő hónapokban nem folytatja az ilyen jellegű – meglehetősen drága – szociális kifizetések emelését, akkor az átlag oroszok jövedelme tovább csökken majd az év második felében. Amit a magas infláció tovább szabdal majd.

Ellátási problémák a hadseregnél

A háború kezdetekor már látható volt, hogy az orosz hadseregnek vannak ellátási, utánpótlási problémái. Akkor úgy tűnt, hogy ezt inkább „szervezési” hiányosságokra vezethetők vissza. Mostanra azonban már más magyarázatok – így a szankciók hatása – is felmerülnek.

Nem gondolom, hogy csak azért nem jut elegendő élelem a harcoló egységekhez, mert nem tudják megszervezni a szállítást. Minden bizonnyal a szankciók is hozzájárulnak a katonák éhezéséhez. A most mozgósított tartalékosoknak pedig már saját maguk kell beszerezni az egyenruhájukat, egyéb ruházatukat, elsősegély felszerelésüket stb. Az orosz tankok minden bizonnyal azért működnek mosógépekből kiszerelt mikrocsipekkel, mert máshoz már nem jutottak hozzá.

Világgazdasági átrendeződések

Egy jelentős áruexportőrrel szembeni szankciók kezdetben megemelték az energia-, élelmiszer- és fémárakat. Ezek a hatások végül alábbhagytak, de a folyamat fájdalmas és nehéz. Pozitív eredmény viszont, hogy új beszerzési források váltak elérhetővé, mivel az amerikai olajtartalékok, az ausztrál búza és a katari földgáz utat talál a globális piacokra.

Oroszország gazdasági ostroma még korántsem fejeződött be. Ennek a kampánynak a jövője egyre inkább a nem nyugati szereplők (Kína, az afrikai államok, az Emírségek, India, Indonézia, Szaúd-Arábia és Törökország) akcióitól függ majd. Ezek az országok jelenleg nem vesznek részt a szankciókban, sőt igencsak kihasználják Oroszország sarokbaszorítottságát (pl. lényegesen piaci ár alatt jutnak orosz olajoz).

Oroszország gazdasága nem fog úgy összeomlani, hogy a Kreml háborús erőfeszítéseit leállítsa. Azonban éles recesszióval, hosszútávon is alacsony életszínvonallal néz szembe, és nem sok a remény a gyors fellendülésre.