Melyik macskáról kapta a macskakő a nevét? Sose találod ki!

Valaha a világvárossá fejlődő Budapest szinte minden utcája macsakakővel volt borítva, amit aztán előszeretettel bontottak ki például ’56-os forradalmáraink, hogy barikádokat építsenek vagy jobb híján fegyverként használják a karhatalommal szemben. Ma már csak néhány utcában zötykölődhetünk ezeken a formás bazaltköveken, de honnan jön a nevük? Tényleg volt egy valami híres cica, akiről elnevezték ezt a burkolatformát? Esetleg valaki kifigyelte, hogy a macskák imádnak rajta somfordálni?

A bazalt azon vulkanikus kőzetek közé tartozik, amelyek hígan folynak (ezért nagy felületű lávatakarót alkotnak) és alacsony a szilíciumtartalmuk. Jól hasítható, ezért kiváló kockakövek készíthető belőle, ezt pedig már a 19. században felismerték. Nagy szerencsénkre ráadásul az akkori Magyarország területén, a Medves-fennsíkon fedezték fel Közép-Európa legnagyobb bazaltlelőhelyét, a kitermelés pedig rövidesen megindult. A kövekből pedig nem csupán Budapestre, hanem Bécsbe, sőt Párizsba és Londonba is jutott.

A gondok Trianonban kezdődtek. A fennsíkot ugyanis egy az egyben elcsatolták Magyarországtól. Az eredeti szerződés szerint a magyar bányatulajdonosok, köztük egy Krepuska Géza nevű orvos (aki egyébként a magyar fülgyógyászat megalapítója is) tulajdonjogukat és kitermelési jogaikat is elvesztették. Neki szépen fialtak az itteni bányák, elkerülésük súlyos anyagi megrendüléssel járt. Ekkor jelent meg egy gyógyíthatatlannak gondolt fül- vagy gégebetegségben szenvedő angol tiszt Krepuska doktor rendelőjében, aki történetesen a határkijelölő bizottság brit tagja volt.

A sztori szerint Krepuska meggyógyította, cserébe a tiszt elérte, hogy módosítsák a trianoni békeszerződést és csatoljanak vissza két falut Magyarországhoz, Somoskőt és Somoskőújfalut. Ehhez egyrészt a két falu színmagyar etnikai viszonyaival érveltek,. Másfelől azzal, hogy csak az itteni bazalt alkalmas Budapest és más nagyvárosok utcáinak kövezésére, a badacsonyi nem. Ráadásul ez utóbbi volt az erősebb a bizottság számára. A Múlt-kor cikke szerint a Krepuska-bánya Magyarországon maradt, ám sok más magyar kőfejtő Csehszlovákiához került.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/07/atomtoltetek-magyarorszagon-ez-biztos-csak-poen-pedig-igaz/” ][/hm_embed]

A határkijelölő bizottság ezért úgy döntött, hogy az egykori magyar tulajdonosok elveszítették ugyan tulajdonjogukat a bányák fölött (azt a csehszlovák állam kapta meg), ám szabadon kitermelhetik és vámmentesen szállíthatják át a határon a bazaltot. Ehhez még kisvasutat is építhettek az 1920-as évek második felében és bővíthették bányáikat. Az eredmény egy majdnem 50 lakásos, óvodával, iskolával rendelkező bányásztelepülés lett a magyar oldalon, ahol a virágkorban 1500-an is dolgoztak. Érdekesség, hogy a bazaltot nem hatalmas kalapácsokkal hasították, hanem hang alapján, a megfelelő helyeken, könnyed bemetszésekkel. Kicsit úgy, mint a Moria bányáiban ügyködő törpök a Hatalom gyűrűi c. sorozatban.

Az ún. macskalyuki kőfejtő volt az egyik bánya, ami Csehszlovákiánál maradt, bár magyarok termelték ki belőle a bazaltot továbbra is. A nagy sikerű Magyarország története c. sorozat szerint erről, a magyar határtól mindössze 9 kilométerre fekvő bazaltbányáról kapta a nevét a Budapest utcáit burkoló macskakő. A divany.hu ezzel szemben egy másik elméletről is ír, miszerint a szó a német Katzenkopfstein (macskafejkő) tükörfordítása és rövidülése. Németül egyébként a Katzenkopf (azaz macskafej) a macskakő, ami egyesek szerint a méretbeli hasonlóságnak tudható be, bár ez nem hangzik túl tudományosan.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/30/a-garai-csalad-hazassagtoro-asszonya/” ][/hm_embed]

A macska- előtag egyébként számos szavunkban szerepel, közülük néhányban kifejezetten lekicsinylő, gúnyos jelentéstartalmat kölcsönöz az eredeti szónak (macskazene, macskaköröm, macskaarany, stb.). Talán ez, talán a kitermelés helye, esetleg más a macskakő szavunk eredete. Ám akárhogy is, tény, hogy használatát az aszfalt szorította ki a második világháború utáni évtizedekben, kényelmetlensége miatt pedig egyre több utcáról kerül eltávolításra napjainkban is. Ahol azonban még megvan, egyedi miliőt ad utcának, háznak, utcabútornak egyaránt.

Source: mult-kor.hu, divany.hu, Wikipédia, Magyarország története 35/Youtube