Megdöbbentő, hogyan beszélnek egymás közt a világ leggazdagabbjai

Az Elon Musk és a Twitter közötti jogi huzavona során nyilvánosságra került szövegek “hihetetlenül hihetőek” – a talpnyalástól eltekintve.

Hogyan beszélnek a tech-milliárdosok, amikor azt hiszik, senki sem figyel rájuk? Általában csak egy nagyon szűk kör tud ilyen információkról. Azonban Delaware állam bíróságának jóvoltából betekintést nyerhetünk abba, milyen is a leggazdagabbak stílusa.

A bíróság az a színtér, ahol jelenleg a Twitter és Musk között jogi csata zajlik, írja a Guardian. Még áprilisban a Tesla-főnök felajánlotta, hogy részvényenként 54,20 dollárért megveszi a Twittert, összesen 43,4 milliárd dollárért, ami akkoriban nagyvonalúnak tűnt. Nem sokkal később mind a Twitter, mind a Tesla (Musk vagyonának fő forrása) részvényei zuhantak. ami az üzlettől való visszalépéshez vezetett. A Twittert ez nem szórakoztatta, és beperelte a delaware-i bíróságon, amely az ilyen helyzetek első számú csatatere, mivel a Fortune 500-as (az Egyesült Államok 500 legnagyobb bevételű cége) cégek több mint kétharmada ott van bejegyezve. A két fél ezután összeszedte magasan fizetett ügyvédek seregeit, és megkezdődött a küzdelem.

A zsargon mögött

Az ügy szempontjából releváns dokumentumok többsége háromrétegű jogi szócsépléssel lakkozott, de egy halmaz kellemesen világosnak bizonyult: a Musk és a haverjai között váltott szöveges üzenetek, amelyeket a meghallgatás során kellett nyilvánosságra hozni. Csak a telefonos üzenetek összesen egy 35 oldalas beadványt képeznek, oldalanként átlagosan 21 üzenettel. Ez nagyjából 735 darab tiszta, hamisítatlan milliárdos-beszéd.

Scott Gallowayt neves bloggert, podcastert és a New Yorki-Egyetem professzorát kemény fából faragták, és belevetette magát, hogy – ahogy ő fogalmazott – “bepillantást nyerjen a technológiai hatalom gyomrába”. És a “világ leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei” közötti magánbeszélgetések elemzéséből levont következtetése? Egyszerűen az, hogy a “belek” a megfelelő metafora.

Ha azt mondanánk, hogy nem volt lenyűgözve, az még enyhe kifejezés lenne.

“A logika, a próza és az általános beszédmód megdöbbentő. A világ leggazdagabb embere és csatlósai, akárcsak mi mindannyian, műveletlenek, tompák és kicsinyesek. Talán még jobban is. Azt hittük, hogy a milliárdosok 3D-s sakkot játszanak, míg mi dámázunk. Kiderült, hogy ugyanazt a játékot játsszák, csak drágább táblán.”

A beszélgetésekben feltűnő mértékű tiszteletadást is észrevett. Minden arról szól, hogy ki gazdagabb kinél. Mivel Musk jelenleg a világ leggazdagabb embere, ezért elnézőek vele szemben – még azok is, akik olyan gazdagok, hogy ha 200 évig élnének, akkor sem tudnák elkölteni a vagyonuk kamatát. És mivel olyan világban élünk, ahol sokan – és minden bizonnyal a tömegmédia is – úgy tűnik, hogy azt hiszik, hogy ha valaki mesésen gazdag, akkor fantasztikusan okosnak is kell lennie, a milliárdosok is ezt hiszik. A saját valóságtorzító mezőjükben élnek.

Műveletlenek

“Soha nem tapasztaltam tehetségbeli vagy intellektuális különbséget a tehetősek és az übergazdagok között” – írja Galloway. “Mégis ez az a vírus, amely megfertőzi a technológiai elitet: a tehetség és a szerencse összekeverése. A milliókból százmilliókra vagy milliárdokra jutás kevésbé a növekvő intelligencia, mint inkább az időzítés függvénye. Bizonyíték? Elon szöveges feljegyzései. Bárki, aki képes az autóipar villamosítására és két rakéta egyidejű leszállítására hajókon, megérdemli a “zseni” jelzőt. De az ő megamilliárdjai egy jól szabályozott tőkepiacból, kikényszeríthető szerződések hálójából, több ezer dolgozó szorgalmas munkájából és nem utolsósorban több milliárd dollárnyi állami támogatásból származnak, beleértve egy időben nyújtott 465 millió dolláros kölcsönt, amely lehetővé tette a Tesla számára a Model S gyártását. Tehát Musk egy zseni lenne, vagy egy lenyűgöző ember, akinek képességei egy egyedülálló pillanatban és helyen álltak össze?”. A válasz: mindkettőre igen.

Más szóval, a kapitalista világban való boldoguláshoz nemcsak képességekre, hanem szerencsére, valamint a befektetéseket védő jogi és társadalmi intézményekre is szükség van. Egy kis szemérmetlen képmutatás is hasznos lehet. Nemrégiben például Musk rövid időn belül lemondott egy találkozót, hogy válaszoljon a Twitter-üzlettel kapcsolatos kérdésekre. Az oka: aggódott, hogy elkapja a Covidot a Twitter egyik ügyvédjétől. Ez ugyanaz a fickó, aki 2020 májusában a helyi zárva tartási rendelet értelmében nem volt hajlandó zárva tartani a Fremont-i üzemét, amikor a világjárvány tombolt. Ez a milliárdosok gondolkodásmódja, teljes gőzzel: a törvények a kisemberekért vannak, nem értünk. Ezért is szeretik, ha nem tudjuk, miről beszélnek.