Még nagyobb lehet az ősi maja város, mint eddig gondoltuk

A dél-mexikói Calakmul nagyvárosáról lézeres képalkotó technikával készült új felvétek lenyűgöző új bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy ez lehetett a legzsúfoltabb ősi maja városközpont a civilizáció mintegy 1.300 évvel ezelőtti virágzása során.

Az INAH mexikói régiségkutató intézet nemrég bejelentett új LIDAR tanulmánya az egykor hatalmas Calakmul dzsungel borította romjait kutatta, amely a közép-amerikai Yucatán-félsziget középső részén, a guatemalai határ közelében található.

Calakmul a maják klasszikus korszakának zenitje idején, i.sz. 250-900 körül élte fénykorát, hatalmas piramisokkal, palota- és templomegyüttesekkel büszkélkedhetett, amelyeknek minddeddig csak egy kis részét tárták fel.

Csúcspontján a Kígyó-dinasztia félelmetes uralkodói vezették, akik szinte folyamatosan háborúban álltak más, környékbeli birodalmakkal. Mindemellett a mai Közép-Amerikában és Dél-Mexikóban elterülő civilizáció jelentős eredményeket ért el az írás, a matematika és a művészet terén.

Kathryn Reese-Taylor, a Calgary Egyetem tudósa, aki kapcsolatban áll a LIDAR-kutatás résztvevőivel, a Reuters tudósítása szerint egy interjúban kifejtette, hogy a helyszín új térképein számos, korábban ismeretlen épület látható, amelyek azt mutatják, hogy Calakmul sűrűbben lakott volt még Tikalnál, az ősi maja metropolisznál, amely Guatemala északi részén található.

A LIDAR térképészeti technológia repülőgépek segítségével fényimpulzusokat lövell sűrű erdei lombkoronákba, lehetővé téve a kutatóknak, hogy az elkészült képekről lehámozzák a növényzetet, így fedve fel az alatta lévő ősi struktúrákat.

Reese-Taylor megjegyezte, hogy az alig három hónapos adatok új előzetes térképei kiterjedt lakóépület-komplexumokat mutatnak a templomok és a lehetséges piacok körül.

Hozzátette, hogy i.sz. 700 körül Calakmul fizikai lábnyoma megegyezett a mai Amszterdam vagy Brüsszel lábnyomával.

Korábbi becslések szerint a város lakossága valószínűleg elérte az 50.000 főt, de az új tanulmány fényében ez a szám valószínűleg jóval nagyobb.

Az INAH közleménye szerint az épületek puszta sűrűsége nagy népességre és arra utal, hogy a maják az összes rendelkezésre álló területet „belakták”, beleértve a korábban ismeretlen vízcsatornákat, teraszokat és gátakat, amelyek valószínűleg a vízkészlet védelmét és a mezőgazdasági területek öntözését és fejlesztését szolgálták.

“nagyon sok kis és nagy részlet látható a felvételeken” – mondta Felix Kupprat, a maja civilizáció szakértője, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem munkatársa, aki szintén a tagja a kutatócsoportnak.

A tanulmány azt követően született, hogy a mexikói kormány felgyorsította egy több milliárd dolláros beruházást jelentő turistavonat megépítését, hogy fellendítse a helyi turizmust és elősegítse a fejlődést a régészetileg gazdag, ám gazdaságilag szegény Yucatán régióban.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/29/eldolni-latszik-a-vita-hogy-vajon-a-neandervolgyi-ember-husevo-vagy-vega-volt-e/” ][/hm_embed]