Európa forrósodott fel a leggyorsabban az elmúlt 30 évben

Az éghajlati válság felgyorsulásával Európa gyorsabban melegszik, mint bármely más régió – derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) új, az európai éghajlat helyzetéről szóló jelentéséből.

A WMO jelentése az ENSZ egyiptomi nemzetközi éghajlat-változási csúcstalálkozója előtt készült. Ez csak egyike az elmúlt hetekben készült jelentések sorozatának, amelyek azt mutatják, hogy a világ mennyire távolodik az éghajlat-változási céloktól. Az országok nem csak a bolygót felmelegítő fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának csökkentésében vannak lemaradva, de a mérések szerint a hőmérséklet máris az egekbe szökött, számol be a CNN.

A globális hőmérséklet az ipari forradalom óta már mintegy 1,2 fokkal emelkedett, és a tudósok arra figyelmeztettek, hogy ezt a hőmérsékletet mindössze 1,5 fokra kellene korlátozni, hogy elkerüljük az éghajlati válság legsúlyosabb hatásait. Egyes kontinensek jobban érzik ezt az emelkedést, mint mások. A szerdai jelentés szerint az elmúlt 30 évben Európában a hőmérséklet a globális átlag duplájával emelkedett. Ez évtizedenként mintegy 0,5 Celsius-fokot jelent.

Élőkép a felmelegedő világról

A legfrissebb jelentésekből kiderül, hogy a régió hőmérsékletének emelkedése hogyan táplálja a szélsőséges időjárást. Júliusig az év eddigi részében az erdőtüzek száma az EU-ban négyszerese volt a 15 éves átlagnak. Az Egyesült Királyságban a halálos, rekordot döntő hőhullám megterhelte a közegészségügyet és megroppantotta az infrastruktúrát. A nyáron rendkívüli szárazság sújtotta a kontinenst, kiszárítva a világ néhány gazdaságilag legfontosabb folyóját. Az aszály pedig az Európa által valaha látott legpusztítóbb árvizek után következett.

2021-ben, a szerdai elemzésben szereplő utolsó teljes évben több mint félmillió embert érintettek közvetlenül az éghajlatváltozás okozta időjárási események. A szélsőséges időjárás 50 milliárd dollárt meghaladó gazdasági kárt okozott. A felgyorsult felmelegedés következtében pedig az alpesi gleccserek jégvastagsága 1997 és 2021 között 30 métert csökkent – állapítja meg a jelentés.

“Európa élő képet mutat a felmelegedő világról, és emlékeztet minket arra, hogy még a jól felkészült társadalmak sincsenek biztonságban a szélsőséges időjárási események hatásaitól”,

mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára a jelentéshez fűzött előszavában. “Idén, akárcsak 2021-ben, Európa nagy részét kiterjedt hőhullámok és aszály sújtotta, ami az erdőtüzeket táplálta. 2021-ben rendkívüli árvizek okoztak halálos áldozatokat és pusztítást”.

Taalas előadásában elmondta, hogy Európa “jó ütemben” halad a bolygót felmelegítő kibocsátások csökkentésével. Viszont az ezen a téren mutatott ambícióit így is “tovább kellene növelni”.

A jelentés megállapítja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 1990 és 2020 között 31%-kal csökkent. A blokk célja, hogy 2030-ig 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/01/amig-a-fejlett-orszagokban-nem-halnak-meg-elegen-nem-fognak-tenni-a-klimavaltozas-ellen/” ][/hm_embed]