Natalia Gavrilița moldovai miniszterelnök 450 millió eurós segélyért folyamodott az EU-hoz, ugyanis szavai szerint „nagyon valós a lehetősége” annak, hogy a télen az orosz Gazprom leállítja a gázszállítást az országba.
„A legrosszabb forgatókönyv az, hogy teljes lekapcsolás történik” – mondta Gavrilița a Politiconak adott interjújában.
Moldova, az Ukrajna és Románia között fekvő, alig 2,5 millió lakosú országban súlyos energiaválság van, amelynek következtében a közüzemi számlák összege egy év alatt megtízszereződött, ami részben az ukrajnai orosz inváziónak köszönhető.
Moszkva és Kisinyov viszonya, amely gázellátása teljes mértékben Oroszországtól függ, Gavrilița Európa-párti kormányának 2021-es hatalomra jutása után megromlott, és a háború kirobbanását követően érte el a mélypontot, amikor is Moldova határozottan fellépett Ukrajna inváziója ellen.
A múlt hónapban az orosz gázmonopólium, a Gazprom 30 százalékkal csökkentette az országba irányuló szállításokat, és teljes leállítással fenyegetőzött, fizetési vitára hivatkozva, amelyet a kritikusok zsarolásnak minősítettek.
Tovább rontja a helyzetet, hogy az elmúlt hónapban az ország villamosenergia-ellátásának 90 százaléka összeomlott. Kijev októberben állította le a Moldova felé történő energiaexportot, részben a kritikus infrastruktúrája elleni orosz támadások miatt, míg Transznisztria – egy oroszbarát szakadár terület Moldovában, amely korábban az ország áramellátásának több mint kétharmadát biztosította – a múlt héten csapta le a biztosítékot.
„Nem akarom, hogy az emberek alábecsüljék, hogy mekkora járulékos áldozattal jár az ukrán háború a moldovai népnek” – mondta Gavrilița. Már odáig mentek a spórolással, hogy már Kisinyov szovjet építésű kormánypalotájában, is sötétek a folyosók – a kormány arra törekszik, hogy ahol lehet, energiát takarít meg.
A hiány arra kényszerítette Moldovát, hogy a korábbi ár négyszereséért vásároljon áramot az európai azonnali piacon. Most a kormány 450 millió eurós segélyt kér Moldova európai partnereitől, hogy valahogy kihúzzák az idei telet.
„Növekvő biztonsági kockázatok, szorongás, vásárlóerő-csökkenés és reálbércsökkenés – ez az, ami most az országunkban történik” – mondta Gavrilița.
“Nagyságrendekkel jobban érintenek bennünket ugyanazok a problémák, mint az európai országokat, ugyanakkor mi sokkal gyengébbek vagyunk.”
„Természetesen ezt kihasználhatják a különböző erők” – tette hozzá, utalva az ukrán tisztviselők által megszerzett és a Washington Post által feldolgozott titkosszolgálati dokumentumokra, amelyek felfedik az orosz titkosszolgálatok és a moldovai ellenzéki pártok közötti mélyen összefonódó kapcsolatot.
Köztük van Ilan Shor, Orhei város egykori polgármestere, akit 2014-ben 1 milliárd dollár moldovai bankokból való ellopásáért ítéltek el, és jelenleg Izraelben él száműzetésben. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma október 26-án szankcionálta őt, és közölte, hogy Shor Moszkva érdekeit szem előtt tartva azon dolgozik, hogy destabilizálja a kisinyovi kormányt, hogy Moldova visszakerüljön “Oroszország befolyási övezetébe”.
Shor Oroszország-barát ȘOR pártja hetente szervez kormányellenes tüntetéseket Moldova fővárosában. Az ország elnöke, Maia Sandu azzal vádolta az orosz titkosszolgálatokat, hogy segítettek a tüntetések megszervezésében.
“Mindenképpen aggódunk amiatt, amit mi “korrupciós és háborús koalíciónak” nevezünk” – mondta Gavrilița, hozzátéve, hogy Shor “teljesen az orosz elemek mellé áll, és megpróbálja kihasználni az elégedetlenséget”.
Moldova júniusban kapott EU-tagjelölti státuszt, és az ilyen erők „nem akarják” az ország európai integrációját – tette hozzá.
Ami Moldova Oroszországhoz fűződő viszonyát illeti, „folytatjuk diplomáciai kapcsolatunkat, de természetesen a dolgok egyre nehezebbé váltak”.
Különösen azután, hogy az ország a Kreml diplomatáját persona non grata-nak nyilvánította, és orosz rakétarepeszek landoltak egy moldovai faluban a múlt héten.
„A jövőbeli kapcsolat nagymértékben függ a háború alakulásától” – mondta.
Gavrilița arra reagálva, hogy Putyinnak milyen üzenetet küldött, ha Moldova belügyeibe próbál beavatkozni, amellett érvelt, hogy „vannak bizonyos szabályok a nemzetközi jogban, és minden országnak rendelkeznie kell függetlenséggel, szuverenitással és területi integritással”.
„Különösen a kis országok függnek attól, hogy ezeket a szabályokat betartják-e.”
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/03/moldova-budapesti-nagykovete-szamunkra-rendkivul-destabilizalo-az-orosz-agresszio/” ][/hm_embed]
Source: