• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Kanyó Ferenc Kanyó Ferenc · 2022.11.12.
· Kult+Múlt

I. Károly hadjárata, ahol egy magyar vitéz mentette meg a román árulástól

Molnár József festményén I. Károly elmenekül a posadai csatából (Wikipédia)

I. Károly, vagy ahogy közismerten tévesen hívjuk, Károly Róbert, nem tartozott a nagy hódítók közé. Királyi életművében elsősorban azt tisztelhetjük, hogy megteremtette a késő középkori Magyar Királyság működésének alapjait, lehetővé tette, hogy országa súlyosabb belháborúk nélkül, nagyhatalomként létezzen a 14. század hosszú évtizedeiben. Mégis akadt egy vállalkozása, amely majdnem tragédiába fordult. 1330. november 8-12. között a havasalföldi fejedelem, I. Basarab, csapdába csalta Károlyt és hadseregét, ahonnan a király csak segítséggel tudott menekülni.

I. Károly, aki ritkán öltött páncélt

I. Károly nem tartozik azon királyaink közé, akit a külső hódításai miattt tartunk számon. Éppen ellenkezőleg, elsősorban a belső ellenségeit legyőző, a széteső országot megszilárdító királyt látjuk benne. Ehhez hozzátartozott az a gazdasági reformsorozat, amelynek segítségével a Magyar Királyságot ismét a kor egyik nagyhatalmává tette. Külpolitikai tájékozódása eleinte Habsburg-szövetséghez vezette, utóbb viszont szembefordult velük, és hol a lengyelekkel, hol pedig a csehekkel szövetkezett. Ennek csúcsát a két fél kibékítésével járó visegrádi királytalálkozó jelentette.

Déli irányban a virágkorát élő középkori Szerbiával kellett megküzdenie, amely a Magyar Királyság korábbi déli területei közül jelentős szeleteket hasított ki. Károlynak komolyabb akciókra csak uralkodása második felében futotta, amikor már kevésbé kellett az oligarcák elleni küzdelmére odafigyelnie. A szerb-magyar területi viták középpontjában a Macsói Bánság állt, de szerep jutott a Szörényi Bánságnak is. Ez a terület azonban közel esett a Havasalföldi Fejedelemséghez, amelynek uralkodói időről időre rátették a kezüket, olykor a magyar király jóváhagyásával, olykor nélküle.

A szerbek ellen a király gyakran támaszkodott a bosnyákokra, sőt a román fejedelemségekre is. Havasalföldet ekkoriban I. Basarab uralta.

I. Basarab, akit I. Károly a szakállánál fogva akart kirángatni a búvóhelyéről

A tatárjárás után a Kárpátokon túli terület az Arany Horda uralma alá került. Hanyatlásával viszont az itteni kunok és románok önállósodni próbálkoztak. Ezek a törekvések hozták létre utóbb a moldvai és a havasalföldi fejedelemségeket. Utóbbit ekkor I. Basarab uralta. Hogy pontosan miként került trónra, arról megfelelő forrás hiányában nehéz biztosat mondani. Maga Basarab lehetett az első, aki egyesítette Havasalföldet. Kereste a külföldi kapcsolatokat, Teodóra nevű lányát például a bolgár cárhoz adta feleségül.

A Szörényi Bánság vázlatos térképe (Wikipédia)

Basarab azonban úgy tűnik, hogy I. Károly hűbérese volt. 1324-ben egy oklevele szerint legalábbis “a mi hűséges vajdánknak” nevezte őt a király, az általa 1321-ben elfoglalt Szörény várát is rábízta. Ez a hűség nem tarthatott sokáig, mert 1325-ben már egy másik oklevél az ellenségek között sorolta fel a fejedelmet. 1330-ban a bolgárok Basarabbal szövetségben rátámadtak Szerbiára, azonban 1330 júliusában katasztrofális vereséget szenvedtek. I. Károly ki akarta használni a helyzetet, és elfoglalta Szörény várát, majd a fejedelem székhelye, Argyasudvarely (románul: Curtea de Argeș) felé vette az irányt.

Basarab követeket küldött hozzá. A Képes Krónika tudósítása szerint hétezer márka ezüstöt, Szörény várát, évente fizetendő adót valamint egyik fiát túszként ígérte Károlynak, cserébe a békés távozásért. A Képes Krónika szerint a békeajánlatra az alábbi választ küldte:

“Mondjátok meg Bazarádnak: ő az én juhaim pásztora; szakállánál fogva húzom ki búvóhelyéről!”

A magyar sereg végül elfoglalta Argyasudvarhelyt, fegyverszünetet kötött a fejedelemmel és kapott egy kísérőt, aki megmutatja a hazautat I. Károly hadának. Basarabnak azonban esze ágában sem volt elengedni a királyt: a megbízott vezető Posadánál tőrbe csalta az uralkodót a egyek között.

Páncélcsere és függetlenség

A magyarok a Képes Krónika leírása szerint egy völgyben rekedtek, két oldalt magas falak, míg előttük a megerősített állások fogadták őket. A meglepetésszerű támadást a krónikás érzékletesen ahhoz hasonlította, hogy úgy dőltek le a magyar vitézek, ahogy a szél dönti meg a nádszálakat. I. Károly egy önfeláldozó tettnek köszönhette az életét: Hédervári Dezső, egy hű embere páncélt cserélt vele. Hédervári egyébként Piast Erzsébet királyné lovászmestere, majd udvarbírája volt, mellesleg somogyi ispán, úgyhogy a király környezetéhez tartozott.

I. Károly elmenekül a posadai csatából. A Képes Krónika ábrázolásán a halottak között felfedezhető Hédervári Dezső is a király páncéljában. (Wikipédia)

Károly, korábbi sértő megjegyzése miatt, vélhetően eleve a románok célpontjának számított. A királyt kimentő csapat végül egy oklevél tudósítása szerint az előttük lévő torlaszfal jobbjánál talált kiutat. Hédervárit és számos egyházi előkelőt megöltek, a magyar sereg pusztulásával az ellenség kezére nagy mennyiségű kincs jutott. A páncélcsere sem tette egyszerűvé a király életét: a havasalföldiek üldözőbe vették és csak a Csór nemzetségbe tartozó Tamásnak köszönhette a király, hogy lovon távozhatott, a sajátja ugyanis nem bírta tovább.

Basarab győzelme megteremtette Havasalföld függetlenségének az alapjait. A magyar királyok a Kárpátokon túlra egy darabig nem vezettek hadi vállalkozást. Ennek ellenére nem kellett sokat várni az újabb összetűzésre: I. (Nagy) Lajos 1344-ben Erdélybe vezette a seregét és délre készülődött. Végül Miklós Sándor, Basarab társuralkodóvá emelt fia, a magyar király elé járult, és hűséget esküdött neki. A Képes Krónika szerzője a király vereségét (és a rajta eluralkodó betegséget) a gőgjének tulajdonította, és alighanem egyfajta isteni igazságszolgáltatást láthatott abban is, hogy I. Károly sírját nem sokkal a halála után kirabolták.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/15/lepra-kinozta-nagy-lajos-kiralyt/” ][/hm_embed]

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
Románia történelem
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép

  • Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját

  • 7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok

  • Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták

  • Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”

  • Jézus 2025-ben visszatér? Rengetegen fogadnak rá, hogy idén lesz a második eljövetel

Kapcsolódó cikkek

Kínai agyaghadsereg védi a császár sírját
2025.06.05.

Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját


Olvasson tovább
holt-tengeri tekercsek, biblia
2025.06.05.

Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták


Olvasson tovább
India indiai függő oszlop
2025.06.05.

Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”


Olvasson tovább
Trianoni békeszerződés Magyarország aláírása
2025.06.04.

Trianon 105: a tragikus történelmi döntés, amely ma is formálja Magyarországot


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép

Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép

Tovább olvasok
Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját

Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját

Tovább olvasok
7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok

7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok

Tovább olvasok
Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták

Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták

Tovább olvasok
Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”

Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”

Tovább olvasok
<b>Jézus 2025-ben visszatér? Rengetegen fogadnak rá, hogy idén lesz a második eljövetel</b>

Jézus 2025-ben visszatér? Rengetegen fogadnak rá, hogy idén lesz a második eljövetel

Tovább olvasok
Itt vannak az előtte-utána műholdfelvételek Ukrajna eddigi legsikeresebb hadműveletéről

Itt vannak az előtte-utána műholdfelvételek Ukrajna eddigi legsikeresebb hadműveletéről

Tovább olvasok
Az ősrobbanás óta a legnagyobb kozmikus robbanást észlelték csillagászok

Az ősrobbanás óta a legnagyobb kozmikus robbanást észlelték csillagászok

Tovább olvasok
Trianon 105: a tragikus történelmi döntés, amely ma is formálja Magyarországot

Trianon 105: a tragikus történelmi döntés, amely ma is formálja Magyarországot

Tovább olvasok
„Földön kívüli nyelv” a matematikában: Valaki bizonyíthatta a 15 éve megérthetetlen tanulmányt

„Földön kívüli nyelv” a matematikában: Valaki bizonyíthatta a 15 éve megérthetetlen tanulmányt

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4