Arculatváltozás előtt álló Zsámbék

Zsámbékot elsősorban mindenki lenyűgöző robusztus templomáról ismeri. A Nyakas-hegy oldalában magasló impozáns késő román kori, kora gótikus épület valóban építészetünk kiemelkedő alkotásai közé tartozik, és Magyarország legfontosabb romjai között tartjuk nyilván.

A zsámbéki Romtemplom oldalnézetben, Fotó: Mayer Jácint

Az eredetileg román stílusú bazilikát és a hozzá csatlakozó premontrei kolostort bizonyosan 1235 előtt építették, Keresztelő Szent János tiszteletére. Az 1470-es években a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta és ekkoriban gótikus stílusú átépítések jellemezték az épületet. A török az egyházi létesítményt erődítéssel is ellátta és katonai funkciót adott neki. Pusztulása az 1763-ban bekövetkező földrengés és a lakosság ezt követő bontási munkáinak következménye.

Gazdagon díszített oszlopfő, Fotó: Mayer Jácint

A templomrom műszaki állapota mára tarthatatlanná vált és azonnali beavatkozást igényel. A megoldások hátterét képező kutatásokat, állapotfelmérését befejezték, a műemlék jövőjével kapcsolatos döntéseket egyelőre még nem hozták nyilvánosságra. A romkonzerválás, romkiegészítés, visszaépítés, részleges visszaépítés és ezek kombinációi mind szerepeltek Zsámbék megmentésének lehetséges tervei között, azonban a közelmúltban megjelent cikkek tartalmai már egy jelentősebb rekonstrukció melletti, az egész környezetre kiterjedő komplex fejlesztés elképzelését harangozták be. Ezek az elképzelések a ma szokásos nagyban gondolkodást tükrözik: a romegyüttes modern eszközökkel végrehajtott rekonstrukciója, új rendház létesítése, multifunkcionális konferenciateremmel rendelkező látogatóközpont. Kívülálló számára szimpatikus jövőkép, azonban kicsit a dolgok mélyére nézve a mai műemlékvédelminek mondott hasonló nagymunkák rendszeresen mennek a történelmi légkör rovására, a régi épületek gyakran kapnak eltúlzott modern kiegészítéseket, a nyugalom szigetei szenzációvá, zsibvásárrá lényegülnek át, ami sem hitelességében, sem lelkületében nem a múlt tiszteletét fejezi ki.

A templom a faluból, Fotó: Mayer Jácint

A török idejében a zsámbéki templom és kolostor is katonai objektumnak számított, azonban komolyabb erődítéssel a mai kastély területén egykor állott vár rendelkezett. A mai formájában két emeletes kora barokk várkastély történetéből a helyiek mindig kiemelik, hogy 1496 nyarán Ulászló király a budai pestisjárvány elől menekülve ide hozta magával a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.

A Zichy-kastély, az egykori vár, Fotó: Mayer Jácint

A kastély helyén a 12. században Aynard lovag földvára, ezt követően megerősített udvarháza állt, majd az 1200-as évek közepére épült fel a kővár. A Hunyadiak korában a települést mezővárosi rangra emeli a király. Zsámbékot Buda elfoglalása után a törökök építik ki végvárrá, palánkkal és árokkal erősítik meg, valamint ekkor kap katonai jelleget a felette található pálos templom és kolostor is. A török kiűzéséig többször cserél gazdát, míg 1686-ban a királyi hadak végleg megszabadítják a térséget a 150 évnyi folyamatos háborútól. 1689-ben a Zichy család vásárolta meg a zsámbéki birtokot és az 1710-es évektől emeletes saroktornyokkal díszített kora barokk várkastéllyá alakíttatta a végvári harcokban lerombolódott erősséget. A 20. századtól oktatási intézmény működik benne, melyek fenntartását a szocializmus időszakát leszámítva az egyház látja el.

Liszt Ferenc homokszobra, Fotó: Mayer Jácint

A kastély előterében szunyókált sokáig Monostori Ferenc homokszobrász monumentális alvó óriása. A művész mintegy 150-200 m3 homokot használt a 20 méter hosszan elnyúló alak megformálásához, és ezzel az ország legnagyobb ilyen jellegű alkotását hozta létre. Ezek a művek nem kelnek versenyre az ökrökkévalósággal, de szerencsénkre újabb és újabb szobrok születnek, így napjainkban éppen Liszt Ferenc zeneszerző arcával találkozhatunk a városkában.

A Török-kút medencéje, Fotó: Mayer Jácint

Zsámbék nevezetessége még a település közepén található hatalmas kváderkövekből épített Török-kút, mely egy nagy méretű medence kétszintes csorgókút felépítménnyel. Kerítőfala méternyi magas, a bejáraton átlépve pedig a csorgókút alsó szintje biztosított mosakodási lehetőséget. A forrás évszázadokon át (egészen az 1960-as évekig) szolgált jó ívóvízzel a lakosoknak, és ma is ez táplálja a mellette található zárdakert romantikus ligetének kis tavát is. Újabb kutatói feltételezések kétségbe vonják a török-kori építését, azonban a nevében továbbra is őrzi ezt a lehetőséget, és nem von le semmit a patinás műemlék értékéből.

Érdemes elolvasniFöldpiramisok a Kárpát-medencében – Százhalombattán jártunk

Zsámbék kiváló kirándulási lehetőség a budapesti agglomerációban. Szimbólumának számító temploma lassan komoly munkálatok elé néz, melyet érdemes felállványozása előtt még egyszer meglátogatni, tereit, faragványait, szépségét magunkban elraktározni.

Galéria