Wass János, az utolsó utáni Jagelló

II. Lajos magyar király hősi halált halt a mohácsi csatában, ezzel pedig a magyarországi Jagelló család kihalt. Legalábbis ami a törvényes utódokat illeti, mert évtizedekkel később többen állították, hogy Pozsonyban él Wass János, II. Lajos természetes fia. De vajon mit tudhatunk róla? És mihez kezdett a királyi származásával?

Wass János, egy beavatás gyümölcse

Édesanyjáról még kevesebbet tudunk, mint róla, magáról. Wass Angelitha vélhetően II. Ulászló feleségével, Candale-i Annával került a magyar udvarba. Ez részben onnan sejthető, hogy az Angela név spanyol nyelvű becézése az Angelitha. A királyné személyzetében feltűnt egy Angelica nevű személy, akit azonosnak vélnek a későbbi Wass Angelithával. Azonban akad egy kis probléma: ő Bethlen Balázs királyi kamarásnak lett a felesége és gyermeket is szült neki, a későbbi Bethlen család egy része tőle származik.

Amennyiben a két személy azonos, úgy Angelitha a királynénak volt az udvarhölgye és hamar megházasodott. Candale-i Anna királyné azonban második gyermeke, Lajos születésekor elhunyt. Angelitha ekkor talán már házas lehetett, nem tért vissza a hazájába. Évekkel később azonban ő lehetett az, aki “beavatta” Lajost a szexuális életbe. Hogy pontosan mikor kerülhetett erre sor, nem tudjuk. Talán II. Lajos és Habsburg Mária 1521-ben megkötött házassága előtt, amikor is a királynak már illett tudnia a dolgát és ami után ez a viszony kínos lett volna a királyi udvarban.

A pozsonyi városfal. Fotó: Mayer Jácint

Wass Angelitha mindenesetre megfogant, így Lajosnak gyermeke született, János. Nincs adatunk arra, hogy a király és a királyi udvar hogy kezelte ezt a helyzetet, az talán feltűnő, hogy amikor Jánosról olvasunk, Pozsonyban bukkant fel. A balkézről született utódot tehát távol akarták tartani a budai udvartól. Mivel János kezében némi vagyon is volt évtizedekkel később, ezért nem kizárt, hogy a távoltartás megkönnyítése végett birtokokat is kapott a családja.

Wass János, a bolond ember

A szexuális beavatás történetének hitelét két dolog némilg rombolja. Egyrészt a Candale-i Anna udvarában lévő Angelica (vagy talán De Chorizo Angelica) férje, Bethlen Balázs tíz évvel később hunyt el, mint II. Lajos. Valószínűtlen, hogy egy házas nőt vesznek rá a király beavatására. Ezt a dilemmát feloldhatja az a megoldás, ha a két személy nem azonos, ebben az esetben viszont nem ismerjük, hogy miként került Wass Angelitha a királyi udvarba. A fennmaradt források szerint Wass Angelitha egy Ethey nevű férfival házasodott össze, ám a kapcsolatuk nem tartott sokáig, mert mikor Pozsonyban említik, Angelitha már özvegyen élt.

id. Dorfmeister István II. Lajos halála

A másik probléma, hogy Wass János épelméjűségét a kortársak legalábbis kétségbe vonták. Bornemissza Péter protestáns lelkész, Az ördögi kísértetekről című munkájában az alábbiakat írja róla:

Egy bolyokas Posonba Lajos Király fia a mint mongyae tréfába: midőn almába soc pénzt talált volna egy hegybe, sokáig ásatta híaba.

Mindebből úgy tűnik, mintha Bornemissza Péter előtt egyéb adatok nem lettek volna ismerertesek. Pedig I. Ferdinánd király (1526-1564) rendszeres anyagi támogatásban részesítette. Erről egy 1550. március 20-án kelt oklevélből értesülhetünk. Wass János házát és szőlőjét a király adómentessé nyilvánította. Az oklevél azonban diszkréten úgy fogalmaz, hogy Wass János “Lajos király fiának gondolja és mondja magát”. János mellett egyébként édesanyja, Angelitha is kapott évi 32 forint életjáradékot. Hogy Ferdinándot mi vette rá, hogy támogassa elődje természetes fiát, nem tudni, talán az európai udvarokban dívó jogszokás miatt dönthetett így, hiszen a királyi fattyúkat általában jól el szokták látni.

Mivel foglalkozik egy király törvénytelen gyermeke?

Wass János életéről keveset tudunk. Az egyik, amit a források elárulnak nekünk, az a foglalkozása. Pozsonyból ugyanis tudunk egy olyan emberről, aki a Lanthos János nevet viselte és szintén II. Lajos fiának tartotta magát. Hacsaknem egy időben két János nevű ember gondolta magát Lajos örökösének, úgy Wass János és Lantos János azonos figurák. A ‘lantos’ pedig egy beszélő név, ami alighanem a foglalkozására utalt. Amennyiben ezt elfogadjuk, úgy kortársához, Tinódi Lantos Sebestyénhez hasonlóan kereste a kenyerét.

Ez aligha fizetett neki megfelelően, ugyanis 1573-ban már ismét segélyért folyamodik a királyhoz, aki akkoriban Miksa (1564-1576) volt. Ekkor már Herceg Jánosnak hívták, kérvényében pedig egy álmában látott kincsről is megemlékezett, ami esetleg utalhat a fentebb említett bolond mivoltára. Miksát ez nem érdekelte, mert ekkor húsz rajnai aranyforintot utaltatott ki Wass János számára. De a király már korábban is meglepte a családot: Wass János lánya 1568-ban az esküvőjére egy hordó bort és tíz forintot kapott. Ugyanez a lány kér segítséget akkor, amikor el akarták venni az emlegetett pozsonyi vár közelében lévő házat és földet. 1577-ben újabb folyamodványban találkozhatunk a család nevével, amelyből kiderül, hogy teljesen elszegényedtek. Ebben szerepet játszott, hogy Wass János lánya húsz(!) gyermeknek adott életet, így némi posztót kért a királytól, hogy az elhunyt Jagelló uralkodó unokáit öltöztethesse.

Hogy valójában II. Lajos törvénytelen fia volt-e Wass János, nem tudjuk. Az a kevés, amit ismerünk, nem zárja ki azt, hogy csak egy imposztorral van dolgunk. Ez esetben azonban nem elsősorban az anyagi haszonszerzés, hanem a kortársak egy része által is megfigyelt téveszme állhatott a háttérben.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/05/15/nehany-tronorokos-a-kozepkori-magyarorszagrol-akikrol-kevesen-hallottak/” ][/hm_embed]