Küszöbön a török-görög háború?

A NATO-tagállam Törökország és a szintén NATO-tag Görögország között évtizedek óta jelentős ellentét feszül, amelynek okai a területi vitáktól a történelmi sérelmekig terjednek. A robbanással fenyegető feszült viszony egyik eleme az égei-tengeri szigetek hovatartozása, illetve az itteni légtér uralma. E viták az elmúlt ötven évben pedig már háromszor sodorták a háború szélére a két országot.

Most pedig úgy tűnik, hogy a negyedik alkalommal is háborús helyzetig mérgesedik a viszony a szigeteken végrehajtott görög hadgyakorlatok miatt, írja az AP News. Törökország ragaszkodik az álláspontjához, hogy a görögöknek demilitarizálniuk kellene az Égei-tenger keleti medencéjében általuk birtokolt szigeteket. Ezzel szemben a görögök azt állítják, hogy ezek a területek az ő fennhatóságuk alatt állnak, betartanak velük kapcsolatosan minden szabályt és egyébként is azt tesznek a saját felségvizeiken és szigeteiken, amit csak akarnak.

Éppen ezért ítélte el szerdai közleményében a görög külügyminisztérium Törökország ismételt háborús fenyegetését, akik katonai lépéseket fontolgatnak, ha Görögország nem hagy fel a térségben a szinte állandósult hadgyakorlatokkal. Görögország tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és az ENSZ tengerjogi egyezményét, áll a közleményben.

Törökország szerint a görög fegyveres erők jelenléte az égei-tenger keleti medencéjének görög szigeteinél fenyegetést jelent a Ankarára és sérti e terület hivatalosan katonailag semleges státuszát. A görögök ezt visszautasítják, ráadásul arra hívták fel legutóbb a figyelmet, hogy Törökország jelentős erőket állomásoztat az Égei-tenger partján.

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter kedden kijelentette: “Görögország vagy felhagy a jogsértő tevékenységével vagy Törökország megteszi a szükséges lépéseket”.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/01/invaziora-keszulhet-a-nato-masodik-legerosebb-tagallama-de-tartanak-az-oroszoktol/” ][/hm_embed]

Az elmúlt években különösen feszült volt a viszony a két ország között bizonyos földközi-tengeri kutatófúrási jogok miatt. Ez főképp azokon a részeken igaz, ahol az EU-tag Görögország és Ciprus is kivételes gazdasági területeket követel magának. A vita két évvel ezelőtt haditengerészeti patthelyzetet eredményezett, ami a mai napig tart.

“Görögországnak nem szabad elfelejtenie ezt. Aki szelet vet, vihart arat. Ha nem akarnak békét, megtesszük, ami szükséges. Egy éjszaka, hirtelen”, mondta a török külügyminiszter.

Az “egy éjszaka, váratlanul” kifejezést használta Recep Tayyip Erdogan, török elnök, amikor támadással fenyegette a kurd katonai erőket Szíriában és Irakban. Beváltotta a fenyegetését és az elmúlt években több fegyveres akciót hajtott végre ellenük. A török elnök az elmúlt hónapokban kezdte el használni ezt a kifejezést Görögországgal kapcsolatban.

A görök külügyminisztérium eközben azt állítja, számos alkalommal cáfolta már azokat a török követeléseket, amelyek az Égei-tenger keleti szigeteinek demilitarizálására vonatkoznak. A minisztérium azt is hozzátette, hogy a görög szuverenitás megkérdőjelezését és a háborús fenyegetőzést már a nemzetközi közösség is elítélte.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/08/durva-ez-tortenne-ha-putyin-a-fekete-tenger-folott-robbantana-atombombat/” ][/hm_embed]

Source: AP News