Japán sem akarta meglépni, de rákényszerülnek a fegyverkezésre

A korábbi kormányok alatt elképzelhetetlen volt Japán gyors felfegyverzése. A közvélemény-kutatások szerint a választók mintegy 70 százaléka támogatja a tervezetet.

Japán közölte, hogy megkezdi az egyszer elképzelhetetlennek tartott, 320 milliárd dolláros haderőfejlesztést. Ezzel együtt felfegyverkeznek Kína elleni csapásmérésre alkalmas rakétákkal, és felkészülnek egy tartós konfliktusra, miközben a regionális feszültségek és Oroszország ukrajnai inváziója is aggodalomra ad okot, írja az Al-Jazeera.

Kisida Fumio miniszterelnök kormánya attól tart, hogy Oroszország olyan precedenst teremtett, amely arra ösztönzi Kínát, hogy megtámadja Tajvant. Ez fenyegetné a közeli japán szigeteket, megzavarná a fejlett félvezetők szállítását, és potenciálisan megfojthatja a közel-keleti olajellátást biztosító tengeri útvonalakat.

Japán második világháború utáni alkotmánya hivatalosan nem ismeri el a hadsereget, és névlegesen önvédelmi képességekre korlátozza azt. Átfogó ötéves tervében és megújított nemzetbiztonsági stratégiájában a kormány pénteken azt mondta, hogy alkatrészeket és lőszereket is felhalmoz. Emellett javít a logisztikán, fejleszti a kiberhadviselési képességeket, és szorosabban együttműködik az Egyesült Államokkal és más hasonlóan gondolkodó nemzetekkel a fennálló nemzetközi rendet fenyegető veszélyek elrettentése érdekében.

“Oroszország ukrajnai inváziója súlyosan megsértette az erő alkalmazását tiltó törvényeket, és megingatta a nemzetközi rend alapjait. A Kína által jelentett stratégiai kihívás a legnagyobb, amellyel Japánnak valaha is szembe kellett néznie.”

A harmadik legnagyobb katonai költekező

A közvélemény-kutatások szerint a korábbi kormányok alatt elképzelhetetlen lett volna Japán gyors felfegyverzése, amely már most is az amerikai erők, köztük egy repülőgép-hordozó csapásmérő csoport és egy tengerészgyalogos expedíciós erő otthona, a legtöbb választó támogatását élvezi. Egyes felmérések szerint a szavazók 70 százaléka támogatja.

Kisida terve a következő öt évben megduplázza a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 2 százalékára, és a védelmi minisztérium részesedését az összes közkiadás mintegy tizedére növeli. A jelenlegi költségvetések alapján Japán az USA és Kína után a világ harmadik legnagyobb katonai költekezőjévé válik.

Az ötéves kiadási ütemterv nem tartalmazott részletes tervet arra vonatkozóan, hogy Kisida kormánya hogyan fogja kifizetni a kiadásokat, mivel a kormányzó Liberális Demokrata Párt törvényhozói továbbra is vitatkoznak arról, hogy adót kell-e emelni vagy kölcsönt kell-e felvenni.

“Kizárólag védelmi céllal”

A pénzből többek között olyan projekteket finanszíroznak majd, amelyek célja a Japán által “ellencsapás-kapacitásnak” nevezett eszközök beszerzése. Egyszerűen foglalmazva, az országot fenyegető kilövőállomások elleni csapásmérés képessége.

A dokumentumok arra figyelmeztetnek, hogy Japán jelenlegi rakétaelhárító rendszerei már nem elegendőek, és “szükség van az ellencsapás képességére”. Bár a japán kormányok már régóta azt sugallják, hogy az ellenséges támadások semlegesítésére irányuló ellencsapások az alkotmány értelmében megengedettek lennének, eddig nem sok kedv mutatkozott a kapacitás biztosítására.

Ez a kínai katonai erő folyamatos növekedésével és az elmúlt hónapokban rekordszámú észak-koreai rakétakilövéssel változott meg, többek között japán terület felett.

A kérdés érzékenységére utalva a dokumentumok mégis kizárják a megelőző csapást, és kitartanak amellett, hogy Japán “kizárólag védelmi célú politika” mellett kötelezte el magát. Viszont a Kínához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatokkal kapcsolatos nyelvezete jelentősen megkeményedett.

A stratégiai dokumentum korábban azt mondta, hogy Japán “kölcsönösen előnyös stratégiai partnerségre” törekszik Pekinggel, ez a kifejezés azonban eltűnt ebből a kiadásból. Ehelyett “konstruktív és stabil kapcsolatot”, és jobb kommunikációt javasol. A kínai külügyminisztérium pénteken sürgette Japánt, hogy “gondolja át politikáját”.

“Japán figyelmen kívül hagyja a tényeket, eltér a Kína és Japán közötti közös megegyezésektől és a kétoldalú kapcsolatok iránti elkötelezettségétől, és lejáratja Kínát” – mondta újságíróknak Wang Wenbin, a minisztérium szóvivője.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/15/csak-a-szokasos-putyin-nuklearis-bombazokat-kuldott-japan-fele-videok/” ][/hm_embed]