Fáy András, aki magának nevelte fel a feleségét
Fáy András a legtöbbünk számára reformkori irodalomszervező és közéleti munkásságáról ismeretes, bár a korszak nagy alakjai mellett emlékezete már némileg elhalványult. Életének azonban akadt egy olyan momentuma, amelyet a kortársak sem néztek jó szemmel (ma pedig törvényekbe ütközne). A nőnevelés kérdésével is foglalkozó, arról többször publikáló Fáy András ugyanis úgy tűnik a gyakorlatba is átültette elveit: örökbe fogadott egy kislányt, felnevelte majd elvette feleségül. De tényleg ez történt?
A reformkori nagyágyú
Fáy András reformkori tevékenységét szinte felsorolni is nehéz. Mikszáth Kálmán írta róla, hogy ha a “legnagyobb magyar” címe nem foglalt, akkor alighanem ő érdemelné ki, így “csak” a “nemzet mindeneseként” emlegette. Élete jelentős részében Széchenyi István hívének számított, az ő tevékenységét és gondolatait tartotta irányadónak. Előbb Pest vármegye megyegyűlésein majd 1835-től az országgyűlésen mutathatta meg szónoki képességeit.
Közéleti-irodalmi tevékenységéből kiemelhető a Kisfaludy Társaság 1837-41 közöttt betöltött igazgatói posztja. Ez a társulat a reformkori magyar irodalmi élet egyik legfontosabb szervezőjének számíttott, később olyanok követték ezen a poszton, mint Arany János vagy Toldy Ferenc). Emellett Széchenyi hívására belépett a Nemzeti Kaszinóba is, ahol a könyvtárosi tisztséget töltötte be. Irodalmi munkássága eredményeképpen tucatnyi művet írt. Közben a budai színtársulat igazgatója (ekkoriban nem létezett állandó magyar nyelvű színház Pest-Budán), később a megalakult MTA színi bizottságának a tagja. Céljának tekintette a magyar drámairodalom fejlesztését.
Gazdasági téren kifejett tevékenysége is legalább ennyire sokszínű. Részt vett a Védegylet megalakításában, amely azt célozta, hogy Magyarországon a vásárlók a hazai termékeket részesítsék előnyben, különösen az iparcikkek esetén. Még maradandóbb művének bizonyult a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1840-es megalakítása. A hitelínséggel küszködő magyar gazdaság számára különös jelentőséggel bírt az első intézmény létrehozása. (Ráadásul az alapítók célul tűzték ki az akkor is elerjedt uzsora visszaszorítását). A Pesti Hazai Első Takarékpénztár egészen az 1948-as államosításig működött, manapság az OTP Bank is az uódának tekintette.
Fáy András nagy hangsúlyt helyezett a nevelésre és több művet írt a nőnevelésről is. Törekvései között szerepelt, hogy a tehetősek ne külföldről, hanem Magyarországról alkalmazzanak nevelőnőket, és ebből a célból egy nevelőnőket oktató intézmény felállítását is szorgalmazta. A lányneveléssel kapcsolatos elveit aztán a gyakorlatban is kipróbálhatta, hiszen ő maga is felnevelt egy lányt, akit aztán a közvélemény megbotránkozása közepette feleségül is vett. De vajon tényleg az motiválta, hogy a saját maga által kinevelt nőből faragjon feleséget?
Fáy András, aki csalódott a nőkben
Fáy András nőkkel kapcsolatos tapasztalatai között kevés pozitív benyomást fedezhetünk fel. Egy később lejegyzett szóbeszéd szerint fiatal korában szerelmes lett egy házuknál nevelkedő, szegénysorsú lányba, ám a nővére, Fáy Zsuzsanna keresztbe tett András házassági terveinek. Fáy Zsuzsanna a későbbi visszaemlékezések szerint kifejezetten pazarló élettet élt, ráadásul a kor felfogása szerint erkölcsös életet sem élt. Szívesen ült a vendégségekben a férfiak ölébe, késői életéről pedig fennmaradt egy eset, amelyben elcsábított egy református lelkészt, hogy közös életüket Pesten kezdjék meg, majd miután ráunt, faképnél hagyta. Amikor Fáy András házasulandó korba ért, nem talált magának megfelelő feleséget.
Sziráky Zsuzsannát már Pest vármegye szolgabírójaként ismerte meg. Fáy András ekkor Veresegyházon élt, viszont gyakran járt át Fótra. Itt rendszeresen meglátogatta a helyi református esperes. Nála találkozott az elárvult Sziráky Zsuzsannával, akit végül az édesanyja engedélyével maga mellé vett nevelni. Más, későbbi visszaemlékezések szerint viszont először nem is Zsuzsát, hanem a nővérét, Juliannát vitte magával. Néhány hét múlva azonban elcserélte őket, mert észrevette, hogy ketttejük közül Zsuzsanna a szebb.
Fáy András Pesten élt és neveltette Sziráky Zsuzsát, idővel pedig a gondos nevelés gyümölcsét is “learatta”, amikor összeházasodtak. Sziráky Zsuzsanna elfoglalta helyét a ház ura mellett, a gondos nevelés eredményeképpen pedig művelt, melegszívű nő vált belőle. Azok, akik idősebb korában ismerték, egyetértettek abban, hogy még ekkor is fel lehetett fedezni rajta fiatalkori szépségét. Bár a nyilvánosságban ez a házasság finoman szólva sem aratott sikert, mégis úgy tűnt, hogy a felek jól érzik magukat ebben a kapcsolatban. De csakugyan így történt?
Egy el nem határozott házasság hullámai
Bár a közvélemény előtt úgy tűnt, hogy Fáy András feleséget nevelt magának, vannak kétségre okot adó jelek. Sziráky Zsuzsanna vélhetően 16-17 éves lehetett, amikor gyermeke született a nevelőapjától. A szülést nem Pesten, hanem Bécsben bonyolították le. Fáy András nem vette a nevére a gyermeket, hanem Nagy Gusztáv néven anyakönyveztette, bár magához vette. A szűkebb társasága előtt Sziráky Zsuzsanna gyermekeként mutatta be, de alighanem a gyakori vendégek hamar rájöttek az apa kilétére. Végül hosszas unszolás után 1832 októberében vette el nevelt lányát.
A házasságot alighanem titokban akarta tartani és megőrizni azt az állapotot, amit addig is. A házassághoz nem kértek felmentést a már akkor is létező rendelkezések alól, amelyek szerint az örökbefogadó apa nem veheti el a nevelt lányát. Azonban akkoriban a lelkészek mindenkori kötelességének számított, hogy Pest vármegye megyegyűlésén kihirdessék a frissen házasultak névsorát. Fáy András éppen a helyszínen tartózkodott, mikor elhangzott a neve és sietve kellett távoznia. A botrány nem maradt el a családban sem. Fáy László, András testvére megfenyegette őt, hogy lelövi. A testvérek között csak sokára állt helyre a békesség. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy Fáy András valójában nem tervezte eredetileg a saját felesége kinevelését, ám utóbb mégis ilyen fénytörésbe esett a házassága.
De vajon hogy működött a gyakorlatban? A külvilág számára a pár élete, mint említettük, meglehetősen harmonikusnak tűnt. A közelebbi barátok azonban már feljegyeztek súlyos különbségeket is. Sziráky Zsuzsannát bőkezű adományozóként írták le, míg Fáy András sokkal inkább megfogta volna a pénzt. Ezért többször is úgy nyilatkozott, hogy a felesége nem tud bánni a pénzzel. Fáy András gyakran zsörtölődött a feleségével, pénzt is csak egy-egy napra adott neki. Amikor elkezdett betegeskedni, akkor a feleségét szólította fel az ápolására, például arra, hogy a nehéz légzését éjfélig tartó legyezéssel segítse.
Ráadásul Fáy András a kettejük közötti különbségek miatt féltékenykedővé is vált. Ő maga alacsony, himlőhelyes arcú férfiként messze állt a korszak ideáljától. Ellenben Sziráky Zsuzsannát többen is csinos nőként írták le. 1844 novemberében a házaspár elzárkózott a nyilvánosság elől. A szóbeszéd szerint az történt, hogy Sziráky Zsuzsanna megcsalta a férjét a népszerű színésszel, Füredi Mihállyal. Hogy a szóbeszédnek mi a valóságalapja, azt ma már nem tudjuk, mindenesetre a házasságot a továbbiakban hasonló válságok nem rázták meg. Fáy András ettől függetlenül nem bízott a felesége pénzügyi magatartásában, ezért a végrendeletében a fiára hagyott mindent, pesti házát eladásra jelölte ki, Sziráky Zsuzsannának pedig meghagyta, hogy költözzön a fia birtokára.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/03/wass-janos-az-utolso-utani-jagello/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon