Legalább három millió forint támogatás kapnak a világ legnépesebb városából kiköltöző családok

A japán kormány gyermekenként legalább 1 millió jent (2,9 millió forintot) ajánl fel azoknak a családoknak, akik elköltöznek a fővárosból.

Magyarországon is komoly gondot jelent Budapest és a nagyvárosok vonzása, egyre kevesebben maradnak a falvakban. Hasonló a helyzet Japánban is, ahol nyomasztónak ítélik az elvándorlást a nagyobb városokba. Bár Tokió lakossága tavaly először csökkent, ami főként a koronavírusjárvány hatásának tulajdonítható, a döntéshozók úgy vélik, többet kellene tenni a város népsűrűségének csökkentése érdekében. Az ország vezetése arra szeretné ösztönözni az embereket, hogy kezdjenek új életet az ország kevésbé “divatos” részein, amelyeket az elöregedés, a népességfogyás és a fiatalabbak Tokióba, Oszakába és más nagyvárosokba való elvándorlása sújtott.

A korábbi 300 ezer jen költözési díjhoz képest, most áprilistól bevezetik a gyermekenkénti legalább 1 millió jen (2,9 millió forint) támogatást. A kifizetést, amely a már eddig is rendelkezésre álló 3 millió jen pénzügyi támogatáson felül jár, Tokió 23 “központi” kerületében és a szomszédos, ingázó övezetben fekvő Saitama, Chiba és Kanagawa prefektúrákban élő családoknak ajánlják fel. A támogatáshoz a családoknak a tokiói agglomeráción kívülre kell költözniük, bár egyesek akkor is megkaphatják a pénzt, ha a város határain belül fekvő hegyvidéki területekre költöznek.

Az ötlet nagy sikert aratott az önkormányzatoknál, és mintegy 1300 önkormányzat, tehát az összes önkormányzat mintegy 80%-a csatlakozott a programhoz, remélve, hogy hasznot húzhatnak az életminőséggel kapcsolatos lakossági hozzáállás megváltozásából, közölte a Kyodo hírügynökség tisztviselőket idézve. A pénz fele a központi kormánytól, a másik fele pedig a helyi önkormányzatoktól származik majd.

A kiüresedő régiók mellett fontos cél az is, hogy enyhítsék a nyomást Tokióban, a világ legnagyobb, mintegy 35 millió lakosú metropoliszában nagyon nehéz a közszolgáltatásokat és más kiterjedt hálózatokat üzemeltetni.

Vállalások a támogatásért cserébe

Az elköltöző családok részéről a vállalás hosszútávra kell szóljon, így legalább öt évig az új otthonukban kell élniük, és a háztartás egyik tagjának dolgoznia kell, vagy új vállalkozást kell nyitnia. Azoknak, akik öt év eltelte előtt elköltöznek, vissza kell adniuk a támogatást.

A költöző családok elvileg háztartásonként 1-3 millió jent kapnak, amennyiben megfelelnek a három feltétel egyikének:

• a költözés helyszínén egy kis- vagy középvállalatnál vállalnak munkát;
• távmunkában folytatják régi munkahelyüket
• vállalkozást indítanak új lakóhelyükön.

A magasabb kifizetések figyelembevétele után egy kétgyermekes család akár 5 millió jenre (14,5 millió forintra) is jogosult lehet, és a kormány reményei szerint ez elég motivációt a lakosságnak, és a program keretében 2027-re akár 10 ezer ember is kiköltözhet Tokióból vidéki területekre.

Drasztikus népességcsökkenés Japánban

A világ harmadik legnagyobb gazdaságának lakossága a kormányzati adatok szerint 2020-21-ben rekordméretű, 644 000 fős csökkenést szenvedett el. A jelenlegi 125 millióról 2065-re a becslések szerint 88 millióra fog csökkenni, ami 45 év alatt 30%-os csökkenést jelent.

Miközben a 65 év felettiek száma továbbra is nő, a születési ráta (1,3 gyermek) makacsul alacsony, ami jóval elmarad a jelenlegi népességszám fenntartásához szükséges 2,1-től, írja a The Guardian.

A születések száma 2021-ben 811 604 volt, ami a legalacsonyabb érték a nyilvántartások 1899-es bevezetése óta. Ezzel szemben a százévesek száma több mint 90 500 fő – szemben az 1963-as mindössze 153 fővel.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/01/japan-magyarorszagi-nagykovete-a-kolcsonos-kapcsolatokrol-bartok-kodaly-liszt-zenerol-eszak-korearol-es-egyebekrol/” ][/hm_embed]