Kína nem tudná megszállni Tajvant, de minden résztvevő belerokkanna a harcba

Egy 2026-os kínai invázió Tajvan ellen több ezer áldozatot követelne a kínai, amerikai, tajvani és japán erők körében, és nem valószínű, hogy Peking győzelmét eredményezné – állítja egy neves független washingtoni agytröszt, amely háborús szimulációkat végzett egy lehetséges konfliktusról, amely Ázsia és Washington katonai és politikai vezetőit egyaránt foglalkoztatja.

Egy Tajvanért vívott háború a győztes amerikai hadsereget ugyanolyan bénult állapotban hagyná, mint az általa legyőzött kínai erőket. A konfliktus végén legalább két amerikai repülőgép-hordozó feküdne a Csendes-óceán fenekén, Kína modern haditengerészete pedig, amely a legnagyobb a világon, “romokban heverne”, számol be a CNN.

Többek között ezeket a következtetéseket vonta le a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS), miután lefuttatta az egyik legkiterjedtebb háborús szimulációt, amelyet valaha is végeztek egy lehetséges konfliktusról Tajvanon. Hszi Csin-ping kínai vezető nem zárta ki a katonai erő alkalmazását annak érdekében, hogy a szigetet Peking ellenőrzése alá vonja.

A CNN átnézte a “A következő háború első csatája” című jelentés egy előzetes példányát a CSIS két tucat háborús forgatókönyvéről, amely szerint a projektre azért volt szükség, mert a korábbi kormányzati és magánháborús szimulációk túl szűk körűek vagy túl átláthatatlanok voltak ahhoz, hogy a nyilvánosság és a politikai döntéshozók valós képet kapjanak arról, hogyan alakulhat a Tajvani-szoroson túli konfliktus.

“Nincs olyan titkosítás nélküli háborús szimuláció, amely az amerikai-kínai konfliktust vizsgálná” – mondta Mark Cancian, a projekt három vezetőjének egyike, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója. “A nem titkosított játékok közül általában csak egyszer vagy kétszer kerül sor rájuk”.

A CSIS 24 alkalommal futtatta le ezt a háborús szimulációt, hogy választ adjon két alapvető kérdésre: sikerülne-e az invázió, és milyen áron?

A CSIS jelentése szerint a két kérdésre a valószínű válasz: nem, és óriási.

Mérhetetlen pusztítás

“Az Egyesült Államok és Japán hajók tucatjait, repülőgépek százait és több ezer katonát veszítene. Ezek a veszteségek hosszú évekre károsítanák az USA globális pozícióját” – áll a jelentésben. A legtöbb forgatókönyv szerint az amerikai haditengerészet két repülőgép-hordozót és 10-20 nagy felszíni harcjárművet veszítene el. Körülbelül 3200 amerikai katona halna meg a három hetes harcban, ami közel fele annak, amit az USA két évtizedes iraki és afganisztáni harcok során vesztett.

“Kína is súlyosan megszenvedné az ütközetet. Haditengerészete romokban heverne, kétéltű erőinek nagy része odaveszne, és katonák tízezrei lennének hadifogságban” – áll a közleményben. A jelentés becslése szerint Kína mintegy 10 ezer katona halálát szenvedné el, valamint 155 harci repülőgépet és 138 nagyobb hajót veszítene el.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/09/a-no-aki-majdnem-tonkretette-az-amerikai-kormanyt/” ][/hm_embed]