Kína népessége hat évtized után először csökkent, nagy hatással lehet a világgazdaságra
Magyarországon már megszokhattuk, hogy a népességfogyás állandó, de nem volt így Kínában, ahol hat évtized óta először csökkent a lakosság száma. A legfrissebb hivatalos bejelentés szerint a világ második legnagyobb gazdasága, hogy tavaly többen haltak meg, mint ahányan születtek.
Kína rekordalacsony, 9,56 millió születésről számolt be 2022-ben, ami 850 ezerrel, vagyis 10 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben – közölte a Nemzeti Statisztikai Hivatal. Tavaly 10,41 millióan haltak meg, ami 1961 óta az első alkalom, hogy Kína népessége csökkent. 1961-ben egy három évig tartó éhínség több tízmillió embert ölt meg, akkor volt ilyen radikális halálozási szám.
Zéró tolerancia minden hatással volt/van
A keddi számok részei voltak Hszi Csin-ping kínai elnök 2022-re vonatkozó gazdasági jelentésének. A kommunista vezető nem lehet büszke a számokra, hiszen a jelentés szerint a bruttó hazai termék 3%-os növekedés, ami évtizedek óta a leggyengébb szám.
A zéró tolerancia politikája sok mindenben hatással volt a gazdaságra és a társadalomban. A COVID-19-cel szembeni zéró tolerancia politikájának múlt havi hirtelen megfordítása után komoly következményekkel kell szembenéznie. A hivatalosan közölt adatok szerint december eleje óta közel 60 000 ember halt meg a vírusban, miután véget vetettek a három éve tartó COVID-ellenes intézkedéseknek. Ugyanakkor a szakértők szerint a halálos áldozatok száma az elkövetkező hónapokban 1 millióra emelkedhet.
Hosszú távú előrejelzés is negatív képet mutat
Ahogy Kína népessége csökken és a várható élettartam nő, az előrejelzések szerint 2035-re a lakosság közel egyharmada 60 év feletti lehet. Ez azt jelenti, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államok mögött, már nem lesz elég munkaképes korú ember az ország feldolgozóiparának fenntartásához.
“Hosszú távon olyan Kínát fogunk látni, amilyet a világ még nem látott. Ez már nem a fiatal, élénk, növekvő népesség lesz. Kínát, népességét tekintve, öreg és zsugorodó népességként fogjuk értékelni.” – mondta Wang Feng, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem szociológiaprofesszora UPI.com-nak.
Az egygyermekes politika mindent megváltoztatott
Kína, ahol az elmúlt évtizedben csökkent a születési arányszám, 2016-ban 35 év után enyhítette az egygyermekes politikáját. A kormány 2021-ben három gyermekre emelte a határt, miután Kína születési rátája 1978 óta a legalacsonyabb szintre csökkent. A kormány még készpénzt és adókedvezményeket is felajánlott, hogy a párokat gyermekvállalásra ösztönözze, mivel egyes közgazdászok Kína csökkenő népességszámát a középosztály felemelkedésének tulajdonítják.
“A városban élő emberek, úgy döntenek, hogy nem vállalnak sok gyermeket. Látják az eredményt, mert a legjobb iskolákba, majd a legjobb egyetemekre küldhetik a gyerekeiket” – mondta Kent Deng, a London School of Economics and Political Science gazdaságtörténeti professzora, aki szintén úgy véli, hogy Kína egygyermekes politikája tartósan megváltoztathatta a család méretéről alkotott elképzeléseket.
ENSZ számok
Kína, Japán és Dél-Korea jelenleg a világ legalacsonyabb termékenységi rátái között van. Az ENSZ új becslései szerint India népessége az év végére meghaladhatja Kínáét.
Míg az ENSZ előrejelzése szerint Kína népessége a jelenlegi 1,41 milliárd főről az évszázad végére 800 millióra csökken, addig az Egyesült Államok népessége a jelenlegi 337 millióról várhatóan tovább nő, főként a bevándorlás révén.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/10/a-masodik-vilaghaboru-ota-nem-latott-keszulodes-a-tavol-keleten/” ][/hm_embed]
