Újabb orosz szomszéd fontolgatja NATO-tagságát?

Ukrajna orosz inváziója azt eredményezheti, hogy a szomszédos Moldova feladhatja eddigi alkotmányos semlegességét, és egy „nagyobb szövetségbe” tagozódik.

Amikor a potenciális NATO-csatlakozásról kérdezték, Maia Sandu moldovai elnök a Politiconak adott interjújában azt mondta, az ország még mindig mérlegeli a következő lépését, és hogy ehhez esetlegesen milyen változtatásokra van szükség.

„Most komoly vita folyik arról, hogy képesek vagyunk-e megvédeni magunkat, vagy egy nagyobb szövetségnek kell-e részesévé válnunk” – fejtegette.

“És ha egy ponton arra a következtetésre jutunk, hogy nemzetként meg kell változtatni a semleges beállítottságunk, akkor ennek egy demokratikus folyamaton keresztül kell megtörténnie.”

Válaszában Sandu ügyelt arra, hogy ne mondjon semmi konkrétumot a NATO-val kapcsolatban, amit esetleg Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen irányulna, aki már így is megpróbálja destabilizálni Moldova EU-párti kormányát. Oroszország korábban óva intett a további katonai együttműködéstől Moldova és nyugati szövetségesei között.

Bár Moldova nem tagja a NATO-nak, együttműködik a szervezettel, többek között hozzájárul a NATO által vezetett koszovói békefenntartó erőkhöz.

Sandu más vezetőkkel együtt New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tavaly szeptemberben, míg Nicu Popescu moldovai külügyminiszter részt vett a decemberi NATO-találkozón Bukarestben – ez az első alkalom, hogy moldovai külügyminiszter részt vett a NATO miniszteri ülésen. Ezen az összejövetelen a szövetségesek megerősítették Moldova támogatását, többek között a moldovai védelmi erők képzése révén. A szomszédos NATO-tag Románia is különösen szívesen vette a katonai együttműködést.

Moldova integrációját elsődlegesen az akadályozhatja, hogy az orosz katonák állomásoznak az országon belül, a szakadár Dnyeszteren túli régióban.

Ennek ellenére a katonai döntés egyre sürgetőbb, Moldova veszélyesen közel került a csaknem egy éve kezdődött orosz-ukrán konfliktushoz. A múlt héten ismét rakétatörmeléket találtak az ország északi részén, és az ukrajnai energia-infrastruktúra elleni támadások Moldovában is többször kiütötték az elektromos hálózatot.

Moldova borotvaélen táncol: egyrészt hűnek kell maradnia a Nyugat- és EU-barát politikájához, másrészt nem szabad annyira felhergelnie Oroszországot, hogy katonai erőt alkalmazzon vele szemben.

Sandu azonban visszautasít minden olyan felfogást, amely szerint Moldova azon lépése, hogy megerősítse védelmét – akár saját katonai kapacitásának növelésével, akár más szövetségesekkel való szorosabb kapcsolatok kialakításával – provokatív, mondván, hogy Oroszország az agresszor, nem Ukrajna vagy Moldova.

„Moldova békés ország. Nem Moldova indított háborút szomszédai ellen” – mondta.

“Az orosz propagandának sikerült meggyőznie a lakosság egy részét arról, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy nem kell befektetni a védelmi szektorba, a semlegesség azt jelenti, hogy nem teszel semmit, és nincs képességed megvédeni magad, ami helytelen.”

Sandut, a Világbank korábbi tisztviselőjét 2020-ban főként korrupcióellenes törekvései miatt választották meg az ország élére. Júniusban az ország ad otthont az Európai Politikai Közösség második ülésének, az uniós és nem uniós országok európai szintű fórumának, amely először tavaly Prágában ült össze.

Moldova, amely a nyugatbarát Sandu-kormány alatt többször hitet tett az EU-csatlakozás mellett, júniusban megkapta a tagjelölt státuszt. Ugyan a tagságig még jó pár év hátravan, a csatlakozásról szóló tárgyalások töretlenül folynak.

Az EU mindenesetre megnövelte az országnak nyújtott pénzügyi segítséget: több száz millió eurót utalt ki Moldovának kölcsönök és vissza nem térítendő támogatások formájában az ukrajnai orosz invázió óta. Annak érdekében, hogy elősegítse Moldova eltávolodását az orosz gázfüggőségtől, az ország villamosenergia-hálózatát tavaly szinkronizálták az EU-val, ami jelentős lépés a Nyugat felé.

Összességében Sandu szerint az ország továbbra is rendkívül „sebezhető”, és propaganda és félretájékoztatás révén orosz hibrid háborúnak van kitéve. De pillanatnyilag nem fenyegeti közvetlen katonai agresszió, ami jórészt az ukránok hősies ellenállásának köszönhető.

„Az ukránok bátorságának és ellenállásának köszönhetően egyelőre nem nézünk szembe katonai fenyegetéssel” – mondja.

“Számos kockázata van helyzetünknek, de ezek egyike sem hasonlítható össze az ukrajnai helyzettel és azzal az árral, amelyet az ukránok fizetnek.”

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/12/az-orszag-ahol-tizszeresere-nott-a-rezsi-most-az-unio-segitseget-keri/” ][/hm_embed]