Körbejárta a világot a nyolcéves Devanshi Sanghvi története, aki felnőve akár egy több millió dolláros gyémántüzletet is vezethetett volna, de ő inkább apáca lett.
A dzsainizmus a világ egyik legrégebbi vallása, 4,5 millió követője van, és több mint 2500 évvel ezelőtt alakult ki Indiában. Ennek a vallásnak a követői Dhanesh és Ami Sanghvi, akiknek az egyik lánya lemondott a földi javakról, gazdagságról, és spártai életet él a továbbiakban: durva fehér szárit visel, mezítláb jár házról házra alamizsnáért, írja a BBC. Megdöbbentő történet következik:
A szakértők szerint az anyagi világról lemondó dzsainák száma az évek során rohamosan emelkedik, igaz, az olyan fiatal gyerekeket érintő esetek, mint Devanshi, viszonylag ritkák. A szanghviták az egyetlen olyan dzsain szektához tartoznak, amely gyermek szerzeteseket fogad, a másik három csak felnőtteket fogad be.
Bár a dzsain közösségen belül támogatják a gyakorlatot, Devanshi lemondása vitát váltott ki, sokan kérdezték, hogy a család miért nem várta meg, amíg a lány felnőtté válik, mielőtt ilyen fontos döntéseket hozna a nevében.
A múlt szerdán a nyugati Gudzsarát államban lévő Surat városban tartott szertartáson, amelyen Devanshi vezető dzsain szerzetesek jelenlétében tette le a “diksát”, a lemondás fogadalmát, több tízezren vettek részt. A lány szülei kíséretében, ékszerekkel díszítve és finom selyembe öltözve érkezett a város Vesu negyedébe. A fején gyémántokkal kirakott korona pihent. A szertartás után a fiatal lány a többi apácával együtt állt mezitláb, fehér száriba öltözve, amely borotvált fejét is eltakarta. A fényképeken egy seprűt tart a kezében, amelyet most arra használt, hogy a rovarokat lesöpörje az útról, nehogy véletlenül rájuk lépjen.
Azóta Devanshi egy Upashraya-ban él, egy kolostorban, ahol dzsain szerzetesek és apácák élnek.
“Nem maradhat többé otthon, a szülei már nem a szülei, most már szádhvi [apáca]. Egy dzsain apáca élete igazán szigorú. Mostantól mindenhová gyalog kell járnia, soha nem vehet igénybe semmilyen közlekedési eszközt, a földön egy fehér lepedőn fog aludni, és napnyugta után nem ehet”
– mondja Kirti Shah, egy surati gyémántkereskedő, aki a család barátja és egyben a Bharatiya Janata Party helyi politikusa.
Devanshi szülei köztudottan “rendkívül vallásosak”, és az indiai média idézte a család barátait, akik szerint a lány “már kisgyermekkora óta hajlott a spirituális életre”. Devanshi soha nem nézett tévét, filmet, és nem járt bevásárlóközpontokba és éttermekbe. Devanshi fiatal korától kezdve naponta háromszor imádkozott, és kétéves korában még böjtöt is tartott. Egy nappal a lemondási ceremónia előtt a család hatalmas ünnepi felvonulást szervezett Suratban. Több ezren nézték a látványosságot, ahogy tevék, lovak, ökrös szekerek, dobosok és turbános férfiak vászontetőkkel vonultak végig az utcákon, miközben táncosok és gólyalábakon járó előadók gondoskodtak a szórakoztatásról. Devanshi és családja egy elefánt által húzott szekéren ült, miközben a tömeg rózsaszirmokkal szórta őket.
Mumbaiban és a belga Antwerpenben, ahol a szanghvitáknak üzleteik vannak, szintén szerveztek felvonulásokat.
Amikor a világról lemondó gyermeket istenítik, és a közösség ünnepli, az egész egy nagy bulinak tűnhet számára, de Nilima Mehta professzor, egy mumbai gyermekvédelmi tanácsadó szerint “a nehézség és a nélkülözés, amin a gyermek keresztülmegy, óriási”.
A közösség számos más tagja is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy gyermeket ilyen fiatalon elszakítanak a családjától.
A hírek megjelenése óta sokan a közösségi médiában kritizálták a családot, és a szanghvisokat a gyermek jogainak megsértésével vádolták. Sokak szerint a kormánynak be kell avatkoznia, és véget kell vetnie annak a gyakorlatnak, hogy a gyerekek lemondanak a világról.
Azokra, akik azt mondják, hogy a gyermek “saját szabad akaratából” válik aszkétává, Mehta professzor rámutat, hogy “egy gyermek beleegyezése nem számít beleegyezésnek a jog szerint”.
“Jogilag a 18 év az a kor, amikor valaki önálló döntést hoz. Addig a nevében egy felnőtt – például a szülei – hoz döntést, akinek mérlegelnie kell, hogy ez az ő érdekét szolgálja. És ha ez a döntés megfosztja a gyermeket az oktatástól és a kikapcsolódástól, akkor az a jogainak megsértését jelenti”.”
Dr. Bipin Doshi, aki dzsain filozófiát tanít a Mumbai Egyetemen, azonban azt mondja, hogy “nem lehet jogi elveket alkalmazni a spirituális világban”.
“Egyesek azt mondják, hogy egy gyermek nem elég érett ahhoz, hogy ilyen döntéseket hozzon, de vannak jobb szellemi képességekkel rendelkező gyerekek, akik fiatal korukban sokkal többre képesek, mint a felnőttek. Hasonlóképpen vannak olyan gyerekek, akik spirituális beállítottságúak, akkor mi a rossz abban, ha szerzetesek lesznek?” – kérdezi.
Emellett, Dr. Doshi ragaszkodik hozzá, Devanshi semmilyen módon nem sérül.
“Lehet, hogy megfosztják a hagyományos szórakozástól, de ez tényleg mindenkinek szükséges? És nem értek egyet azzal, hogy meg lesz fosztva a szeretettől vagy a neveléstől – szeretetet kap a gurujától, és megtanulja az őszinteséget és a kötődésmentességet. Nem jobb ez így?”
Dr. Doshi azt is mondja, hogy ha Devanshi később meggondolja magát, és úgy gondolja, hogy “rossz döntést hozott a guruja hipnotizáló hatása alatt”, bármikor visszatérhet a világba. “A fiatal elmék befolyásolhatóak, és néhány év múlva lehet, hogy úgy gondolja, hogy nem ez az az élet, amit szeretne” – mondja, hozzátéve, hogy voltak olyan esetek, amikor a nők meggondolták magukat, miután felnőttek.
Mehta professzor elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt egy fiatal dzsaina apáca esetével foglalkozott, aki elszökött a központjából, mert olyan trauma érte. Egy másik lány, aki kilencévesen lett aszkéta, 2009-ben egyfajta botrányt okozott, miután 21 éves korában megszökött és hozzáment a barátjához.
A múltban bírósági beadványokat is benyújtottak, de Mehta professzor szerint minden társadalmi reform kihívást jelent az érzékenység miatt.
“Ez nem csak a dzsainák körében van így; a hindu lányokat istenségekhez adják feleségül és devadasisokká válnak [bár a gyakorlatot 1947-ben betiltották], a kisfiúk pedig akhadákhoz [vallási központokhoz] csatlakoznak, a buddhizmusban a gyerekeket kolostorokba küldik szerzetesnek.
“A gyermekek minden vallás alatt szenvednek, de ezt kétségbe vonni istenkáromlás” – mondja, hozzátéve, hogy a családokat és a társadalmakat fel kell világosítani arról, hogy “a gyermek nem a te tulajdonod”.
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |