Az utóbbi húsz év leghalálosabb összecsapása történt Ciszjordániában

Gázai fegyveresek rakétákkal lőtték a zsidó államot, amire Izrael légicsapásokkal válaszolt, írja az AP. Az állandóan feszült térségben egy izraeli rajtaütést követően eszkalálódtak az események, amelyben kilenc palesztin meghalt, köztük legalább hét fegyveres és egy 61 éves nő.

Ez volt a leghalálosabb rajtaütés a régióban az elmúlt két évtizedben. Az erőszak fellángolása kellemetlen helyzetbe hozhatja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök frissen megalakult kormányát, éppen Antony Blinken amerikai külügyminiszter jövő hétre várható látogatása előtt.

Az Izraelre kilőtt öt rakétából hármat elfogott a légvédelem, míg a maradék kettőből egy nyílt területen csapódott be, a másik pedig Gázában ért földet – közölte a katonaság. Tájékoztatásuk szerint a csapások egy, a Hamász által üzemeltetett földalatti rakétagyártó telephelyet, illetve a fegyveresek gyakorlóterületeit célozták.

Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Izrael és a Hamász négy háborút és több kisebb összecsapást vívott azóta, hogy a militáns csoport 2007-ben átvette a hatalmat Gázában a rivális palesztin erőktől.

A Palesztin Hatóság kijelentette, hogy a történtek miatt leállítja biztonsági erőinek Izraellel fenntartott kapcsolatait, melyek az iszlám fegyveresek megfékezésére irányuló közös erőfeszítések érdekében tartottak fenn.

A Palesztin Hatóság szóvivője, Nabil Abu Rudeineh elmondta, hogy Mahmúd Abbász elnök úgy döntött, hogy megszakítja a „biztonsági koordinációt” „a népünk elleni ismételt agresszió fényében”. A palesztinok azt tervezik, hogy panaszt nyújtanak be az ENSZ Biztonsági Tanácsához, a Nemzetközi Büntetőbírósághoz és más nemzetközi szervekhez.

Barbara Leaf, az Egyesült Államok Közel-Keletért felelős diplomatája szerint a Biden-kormányt mélyen aggasztja a helyzet, illetve a palesztin bejelentés a biztonsági kapcsolatok felfüggesztéséről és az ügy nemzetközi szervezeteknél történő vizsgálatáról hiba volt.

A kilenc halottal és 20 sebesülttel járó fegyveres ütközet akkor robbant ki, amikor az izraeli hadsereg – egyébként ritka – nappali hadműveletet hajtott végre a jenini menekülttáborban. A táborban, ahol állítólag a Palesztin Iszlám Dzsihád komoly befolyással rendelkezik, gyakran tartanak éjszakai razziákat.

Abbász háromnapos gyászt hirdetett, és a menekülttáborban a lakók tömegsírt ástak a halottaknak.

Az izraeli hadsereg közzétette egy légifelvételt, amely a csata során készült, amin az látható, hogy a háztetőkről a palesztinok kövekkel és gyújtóbombákkal dobálják az izraeli erőket.

A rajtaütés rendkívüli pusztítással járt Jeninben. Egy kétszintes épületet, amely nyilvánvalóan a művelet célpontja volt, a behatoló katonaság felrobbantotta, aminek következtében a lakóház teljesen megsemmisült.

Tor Wennesland, az ENSZ közel-keleti megbízottja azt mondta, hogy „mélyen aggasztja és elszomorítja” az erőszak. A szomszédos Jordánia, valamint Szaúd-Arábia és más Öböl-menti országok szintén elítélték az izraeli rajtaütést.

Izrael azt állítja, hogy rajtaütéseinek célja a militáns hálózatok felszámolása és a jövőbeni támadások meghiúsítása volt. A palesztinok szerint ellenben csak tovább erősítik Izrael 55 éve tartó megszállását Ciszjordániában, amelyet Izrael Kelet-Jeruzsálemmel és a Gázai övezettel együtt foglalt el az 1967-es közel-keleti háborúban. A palesztinok magukénak vallják ezeket a területeket, ahol egy önálló palesztin állam létrehozását szeretnék elérni.

Izrael az utóbbi időben több tucat települést létesített Ciszjordániában, amelyek jelenleg 500.000 embernek adnak otthont. A palesztinok és a nemzetközi közösség nagy része illegálisnak és a béke akadályának tekinti ezeket a telepeket.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/15/tobb-tizezren-tuntetnek-tel-avivban-az-izraeli-jogi-valtoztatasok-ellen/” ][/hm_embed]