Mátyás király nem a rokonai túljutalmazására fordította az erejét

A középkori uralkodók alapvetően arra törekedtek, hogy illő módon megjutalmazzák azokat, akik bizonyították a hűségüket, vagy akiknek a támogatását így akarták megnyerni. A legtöbben a saját családtagjaiknak is kitüntetett figyelmet szenteltek. A család ugyanis biztos támasznak számított akkor, ha az uralkodónak a belső ellenfeleivel kellett leszámolni, vagy egyszerűen csak ellensúlyozni. A családnak juttatott javak és erőforrások segíthették azt, hogy kialakuljon egy stabil, támogató környezet az uralkodó körül. Olykor persze épp a túl nagy hatalom jelentett gondot. Vajon milyen politikát követett Mátyás király, Magyarország történetének egyik legjelesebb uralkodója?

Király, akinek tömérdek földje volt

Mátyás király trónralépésének körülményei meglehetősen sajátosnak számítottak, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Előbbiek közé tartozott az, hogy az ország lenagyobb földbirtokosának számított, hiszen hatalmas vagyont örökölt. Hunyadi János a kormányzósága idejére az ország legnagyobb birtokosává emelkedett, megszerezte például Brankovics György szerb despota magyarországi birtokait is. Ez a birtokméret nem sokat változott Hunyadi László rövidéletű családfősége alatt.

Bár kevesen tudják, de Hunyadi Mátyás éppen az öröksége miatt talán a legnagyobb birtokadományozónak számít a középkor magyar királyok sorában. Míg az újabb és újabb dinasztiából érkezett uralkodóknak nem feltétlenül akadt olyan tekintélyes királyi birtok, ami jutalomként elosztogathattak volna, addig Mátyásnak a Hunyadi-birtokok rendelkezésre álltak. Mátyás azonnal el is kezdte osztogatni a birtokokat és rövid idő alatt a Hunyadi-örökség a hívei kezébe került.

Hunyadi János birtokai (MEK)

Ennek az egyik legnagyobb kedvezményezettje az édesanyja, Szilágyi Erzsébet volt. Amíg élt, addig Szilágyi Erzsébet kapta meg a legnagyobb szeleteket az egykori Hunyadi-uradalmakból. Ezt meg is hálálta, hiszen fiának haláláig kitartó támasza maradt. Ráadásul az ország kormányzásába nem kívánt belefolyni, viszont amikor hivatalos eseményeken szükségesnek tűnt, akkor a király oldalán jelent meg, képviselve a családot.

Mátyás király tágabb rokonsága

Mátyás király trónralépésének idejére nem maradt életben testvére. Amikor választani kellett, hogy ki az, akit az uralkodói akarata felemel, csak a tágabb rokonsága közül válogathatott. Hunyadi Jánosnak volt egy Hunyadi Klára nevű testvére, aki Dengelegi Pongráchoz (vagy egyesek szerint Pongrác Györgyhöz) ment férjhez. Klára férje mindenesetre Hunyadi János híve maradt, olyannyira, hogy még az életét is feláldozta, ugyanis 1444-ben elesett a várnai csatában.

A Dengelegi Pongrácok révén Mátyás király három fiú és egy lány unokatestvérrel rendelkezett. A lány, Borbála, Rozgonyi Sebestyénhez ment férjhez. A Rozgonyiak a Hunyadiak régi szövetségesének számítottak, így a király unokatstvérével kötött házasság csak erősítette a köteléket. Rozgonyi a felső részek kapitánya, királyi lovászmester, majd pályafutása csúcsaként, erdélyi vajda is volt. Rozgonyi Sebestyén azonban 1461-ben elhunyt. Fiát, Lászlót még a király rokonának nevezik, amikor a nászmenet 1476-ben elmen Beatrixért Nápolyba, viszont ő maga csak jelentéktelen címeket viselt, sosem tudott igazából profitálni a Hunyadi-rokonságból.

A Rozgonyi család címere (Wikipédia)

A három Dengelegi fiú közül sem mindegyikre sütött rá a királyi kegy melege. A legidősebb, Dengelegi Pongrác László, elvégezte a bécsi egyetemet, majd Mátyás kinevezte a kolozsmonostori konvent gubernátorának. (Ez ebben a korszakban az egyház által sérelmezett gyakorlatnak számított: lényegében nem valódi egyházi tisztség volt, hanem a király egy hű emberét nevezte ki a jövedelmek kezelésére).  Lászlót azonban a kolozsvári polgárok 1463. október 24-én három hívével együtt agyonverték egy birtokvitában. A fiatalabbik fivére, András, nem élte túl sokáig a bátyját. 1464-ben Mátyás király boszniai háborújában veszítette az életét.

Még Mátyás király esküvőjét is félbehagyták érte

A középső fivér, Dengelegi Pongrác János azonban nem akarta annyiban hagyni bátyja halálát. 1463 decemberében csapatokat vont össze Kolozsvá közelében és Szebenből ágyúkat is rendelt. Megtehette, mert addigra kiderült, hogy a király kegyeltjei közé tartozik. Dengelegi Pongrác János ekkor az erdélyi vajdai méltóságot töltötte be, élete során pedig még további három alkalommal került sor erre. Rátermettségét több alkalommal tudta bizonyítani, ráadásul mintegy 7-10 évvel idősebb volt a királynál, így ideális életkorban járt a kiemelkedő karrierhez.

Az erdélyi vajda tisztsége mellett a délvidéki katonai műveletekben való jártasságot igénylő temesi ispáni és a szörényi báni méltóságot is viselte. Első erdélyi vajdasága idején királyi asztalnokmesternek is kinevezttték. 1476-ban ő vezette a király küldöttségét Nápolyba, amely elhozta Beatrixot Budára. Miután a királyhoz hű maradt az 1467-es és az 1471-es felkelések alatt, a lázadók birtokaiból is jutott neki.

Beatrix bevonul Budára (Wikipédia)

Mátyás király esküvője azonban a véget is jelentette számára. Vagy a fárasztó utazás, vagy az esküvő alatti mulatozás, annyira megviselte Dengelegi Pongrác Jánost, hogy egy nap nem kelt fel az ágyából és holtan találták. Mátyás király félbeszakította az ünnepségeket és gyászt rendelt el az unokatestvére halálára. Dengelegi Pongrác János a királyról Mátyásnak nevezte el a fiát, ám ez neki végül nem hozott akkora karriert, mint az apjának. 1500-ban, Dengelegi Pongrác Mátyás halálával a család kihalt.

Mátyás király anyai rokonai

Mátyás királynak az édesanyja révén kiterjedtebb rokonság jutott. Szilágyi Erzsébet testvérének, Osvátnak a lányát belső szövetségek kötésére használta. De Szilágyi Jusztina, aki minden kétséget kizáróan meg nem állapítató módon volt Mátyás testvére, Vlad Dracul havasalföldi vajdának lett a felesége. Karóbahúzó Vlad azonban a házasság után nem sokkal elesett egy csatában, Jusztina pedig előtte és utána is magyar nemesi családokba házasodott. Szilágyi Mihály kormányzó és Szilágyi László, Erzsébet öccse, utódok nélkül hunytak el.

Karóbahúzó Vlad vajda (Wikipédia)

Erzsébet egyik húga Geréb Jánoshoz ment feleségül. Ő ugyan Mátyás király király hívei közé tartozott, ám a király nem bánt vele bőkezűen. Eleinte Szilágyi Mihály alatt töltött be tisztségeket, lényegében ellenőrizve a korábbi kormányzó tevékenységét, majd a király előbb Fogarassal jutalmazta őt, hogy aztán visszavegye az adományát. Az 1471-es események után azonban ismét elemelte a családot, de Geréb János nem sokkal később elhunyt.

Öt fia közül Geréb Péter futotta be a legnagyobb karriert. 1471-ben ő biztosította a Felvidéket a király számára, de harcolt Sziléziában Mátyás hadjáratai alatt. Később erdélyi vajda, udvarmese és ajtónállómester is volt. Mátyás halála után egyébként a nádori tisztséget is betöltötte. Öccsei közül Geréb László erdélyi püspök, majd kalocsai érsek, míg Geréb Mátyás horvát-szlavón bán volt. A testvérekkel azonban valami nem stimmelhetett, mert Mátyás 1489-ben a püspököt leszámítva az összes tisztségüktől megfosztotta őket. Talán ezért is történhetett meg, hogy a gazdag adományok ellenére a két Geréb testvér 1490-ben nem támogatta Corvin Jánost.

Aki mindent vitt

Szilágyi Erzsébet Orsolya nevű húga a Rozgonyiak ifjabbik ágába házasodott be. Akárcsak a másik Rozgonyi esetében, Rozgonyi Jánosnál is számontartották a királyi rokonságot. Az ő leszármazottaik viszont vagy nem érték meg a nagykorúságot, vagy nem vívták ki Mátyás király figyelmét. A számos birtokadomány azonban egy idő után egyetlen irányba kezdett el mutatni: Corvin Jánoséba.

Miután ugyanis 1479 körül Mátyás király ráébredt, hogy Beatrixtól nem születhet törvényes örököse, megkezdte az előkészítését Corvin János utódlásának. Éppen ezért döbbenetes méretű birtokokat kapott. Szilágyi Erzsébet halála után többek között az ő birtokai is Corvinra szálltak. Ez a politika egyébként számos érdeksérelemmel járt, Mátyás halála után több birtokos Corvin-ellenes motivációja mögött sejthető az a tény, hogy az elhunyt király a fia érdekében tett birtokadományokkal megsértette őket. Ezért hiába történt a hatalmas vagyongyarapodás, a még mindig fiatal Corvin Jánosnak ez végül nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megszerezze a magyar trónt.

Baldassare Estense – A fiatal Corvin János (Wikipédia)

Sőt, a birtokai később olvadni kezdtek, többek között azért, mert valóságos háborút indított ellene Szapolyai Imre, de azért is, mert II. Ulászló király rábízta a déli végek védelmét, amit Corvin a rendelkezésre álló jövedelmekből igyekezett lelkiismeretesen megoldani. A vagyon végül előbb Corvin örököseinél, majd Brandenburgi Györgynél kötött ki.

Ami pedig Mátyás király politikáját illeti: látható, hogy a király a rokonságot alapvetően csak egy tényezőnek tekintette a sok közül. Amennyiben az illető hűséges és rátermett volt, akkor előtérbe tolta, mint például Dengelegi Pongrác Jánost, de ha ennek nem látta jelét, akkor a távoli rokonok helyi jelentéktelen nemesekké is válhattak. Mátyás király tehát csak azokat a rokonait jutalmazta bőkezűen, Corvin Jánost leszámítva, akik alkalmasságot mutattak a kijelölt feladatra.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/04/07/matyas-kiraly-halala-mereg-vegzett-vele/” ][/hm_embed]