“Ez az egyik leghosszúkásabb, legmegnyúltabb földközeli objektum, amit valaha láttunk”, írták róla a csillagászok. 2040-ben fog visszatérni és nemrég még azt gondolták róla, hogy annak is van esélye, hogy becsapódjon. Íme a részletek.
Mindig van egy új fenyegetés, hisz a Föld sérülékeny
A világűr a jelenlegi technológiai szintünkön szinte kiismerhetetlen, így a tudósok állandóan újabb és újabb jelenségekkel találkoznak. A kutatás egyik legfontosabb iránya nyilvánvalóan bolygónk védelme egy esetleges aszteroidabecsapódástól, hisz máshol a világűrben ismereteink szerint nem maradnánk életben, nagy szükségünk van tehát a Földre. Ezért is pásztázzák a teleszkópok folyamatosan a Föld közelében elhaladó objektumokat, hisz irányváltásuk halálos következményekkel járhatna mindannyiunk számára.
A 2011 AG5 névre keresztelt aszteroidára is így találtak rá több mint egy évtizede. Tekintve, hogy most el is haladt a Föld mellett, a kutatók fel tudták tárni a különlegességét is. Konkrétan olyan méretekkel rendlkezik mint New York és egyben az Egyesült Államok egyik szimbóluma, az Empire State Building, írja a space.com.
Földünk mellett február elején haladt el ez a különleges akakú bolgyközi szikladarab, szerencsére biztonságos távolságban. Nagyjából 1,8 millió kilométerre húzott el, ami a Föld és a Hold távolságának ötszöröse.
Relatíve “közeli” megfigyelése tette lehetővé a NASA dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) tudósai számára, hogy felbecsülhetetlen értékű megfigyeléseket végezzenek méretének, forgásának, felszínének és legfőképpen alakjának meghatározásához. 2011 óta nem volt erre lehetősége az amerikai csillagászoknak.
- Ez is érdekelhet: Mi történik az emberi testtel az űrben szkafander nélkül?
2040-ben visszatér a bolygópusztító, de állítólag akkor sem lesz veszélyes
Ennek során megállapítást nyert, hogy rendkívül megnyúlt alakja van, körülbelül 500 méter hosszú és 150 méter széles. A tudósok eddig 1040 ilyen aszteroidát figyeltek meg és ez az eddigi legmegnyúltabb, nyilatkozta Lance Benner, a JPL vezető tudósa, a megfigyelések vezetője.
Emellett az aszteroida két féltekének egyikében homorú horpadást fedeztek fel. Az aszteroida finom sötét és világos tartományokkal is rendelkezik, amelyek kis, alig néhány méter átmérőjű felszíni jellemzőket jelezhetnek. Az árnyékok ezen eltérései ellenére az aszteroida szénsötétnek tűnik, ha emberi szemmel nézzük. A kutatócsoport azt is meg tudta állapítani, hogy a 2011 AG5 lassan forog, körülbelül 9 órába telik a teljes fordulat végrehajtása.
A 2011 AG5 aszteroida röviddel felfedezése után került a figyelem középpontjába, mivel azt gyanították, hogy 2040-ben kis eséllyel bár, de becsapódhat. Szerencsére a későbbi vizsgálatok ezt kizárták, a kutatócsoport további méréseinek és számításainak köszönhetően pedig már azt is tudjuk, hogy pontosan hol lesz a távoli jövőben.
2040-ben ugyanis visszatér majd, ráadásul közelebb fog elhúzni a Föld mellett. A jelenlegi számítások szerint három Föld-Hold távolságra fogja megközelíteni bolygónkat, de becsapódni nem fog.
Itt egy videó róla:
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/19/mikor-lesz-a-legutolso-teljes-napfogyatkozas/” ][/hm_embed]
Source: space.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?
Hány nukleáris fegyvert használtak eddig a történelem során?