Csernobil kutyái már genetikailag is mások, mint a többi kutya

Csernobil környékén jelenleg körülbelül 800 félvad kutya él. Egy új kutatás keretein belül több száz kutyát megvizsgáltak. A kutyák a radioaktivitás hatására már genetikailag is elkülönülhettek a világ többi kutyájától. Ebből is látszik, hogy még a legnagyobb katasztrófa sem tudja megállítani az élet folyását.

Az 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrófa miatt körülbelül 120 000 ember hagyta el otthonát. A evakuáció során mindent hátra kellett hagynia a lakosoknak, még a háziállataikat is. A kutyák csodák csodájára túlélték nem csak a katasztrófát, de az utána következő vadászatot is. Sikeresen stabil populációt alakítottak ki és a mai napig boldogan élnek a romok között.

A kutatás

Kóbor állatok vérmintáinak segítségével próbálták a tudósok megérteni ezt a különleges szaporulatot. A kutatás keretein  belül 302 egyedet vizsgáltak meg. Ezek közt voltak olyan egyedek, amelyek az erőműben laktak, míg voltak amelyek 15-45 kilométerre tőle. A kutatásban megállapították, hogy a kutyák genetikailag is különböznek a világ többi kutyájától, amely az erős sugárzásnak tudható be.

A tudósok sikeresen elkülönítettek 15 családfát, de nyilván a kutyák szabadon járnak és nemzenek utódokat. A tudósokat lenyűgözte a felfedezés, mert elképesztő ellenálló képességről tanúskodik a kutyák szokatlan életmódja. Ezeknek a kutyáknak nagy része — ha nem az összes — valószínűleg a katasztrófa napján hátrahagyott háziállatok leszármazottai.

Az új kutyák

A kutyákat félvad kategóriába sorolják, mivel elég gyakran találkoznak emberekkel, így viszonylag szelídek. Ugyanakkor már jó pár generációval ezelőtt kiszakadtak a háziasított létből. A csernobili dolgozók, látogatók és kutatók rendszeresen etetik a kutyákat, sőt állatorvosok néha be is oltják őket vagy kezelik a bajaikat.

A kutatás bebizonyította, hogy a csernobili kutyákat meg lehet különböztetni a populációkat egymástól. A következő lépés a kutatásban, hogy megvizsgálják, milyen hatással van ez a genetikai különbség az egészségükre, kinézetükre és viselkedésükre — írja az iflscience. A kutatás rávilágíthat arra is, hogy a különböző mutációk hogyan segítik az egyes egyedeket a túlélésben, még nagy mennyiségű sugárzás mellett is. A kutatók megpróbálják megtalálni azokat a mutációkat, amelyek lehetővé teszik a magas, illetve alacsony sugárzás melletti életet.

Természetesen a kutatás még korai napjaiban jár és jelenleg a háború is hátráltatja a további munkálatokat. Ugyanakkor a kutatók így is örültek az eredményeknek, mert egyszerű kóbor kutyák DNS-t is elképesztő részletességgel lehet ma már megvizsgálni. A következő lépés a teljes genom feltárása lesz. A forradalmi ebben az egészben, hogy eddig ehhez az eljáráshoz elképesztő költséges megoldások és jól felszerelt laboratóriumok kellettek. Mostanra eljutott odáig a tudomány, hogy az ehhez hasonló eljárásokat gyakorlatilag bárhol el lehet végezni. Ki tudja még milyen felfedezéseket hozhat majd a jövő?

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/02/videok-ez-a-kutya-22-napot-toltott-a-romok-alatt-es-tulelte/” ][/hm_embed]

Source: iflscience