5000 éves a világ első lovaglásra utaló bizonyítéka

A lovak használata a közlekedésben kritikus pont volt az emberi társadalom fejlődése szempontjából. A Romániában, Bulgáriában, Magyarországon és Szerbiában 4500-5000 éves sírhalmokban talált emberi csontvázak hat egyértelmű jelét mutatják annak, hogy az emberek már lovasok voltak.

A kurgánoknak nevezett földsírhalmok a Jamnaja-kultúrához tartoztak, a Pontikus-Kaszpi sztyeppékről származó bevándorlókhoz. Területük nyugaton a mai Románia, Moldova és Ukrajna területétől nyugaton Nyugat-Kazahsztánig és keleten Oroszország alsó Volga-vidékéig húzódott.

A jamnaják szarvasmarha- és juhpásztorok voltak. A legutóbbi felfedezés arra utal, hogy lóháton gondozhatták jószágaikat, számol be a Cosmos.

“Úgy tűnik, hogy a lovaglás nem sokkal a lovak feltételezett háziasítása után alakult ki a nyugat-eurázsiai sztyeppéken az i. e. negyedik évezredben” – mondja Volker Heyd, a Helsinki Egyetem régészprofesszora, a felfedezést végző nemzetközi csapat tagja. “A Jamnaja-kultúra tagjainál már meglehetősen elterjedt volt az i. e. 3000 és 2500 közötti időszakban”.

A Fekete-tengertől nyugatra fekvő régiók, ahol a jamnaja sírhalmokat találták, olyan területek voltak, ahol a mozgó pásztoremberek először találkoztak a földműves közösségekkel, amelyek a késő kőkorszakban és a rézkorban telepedtek le. A kora bronzkori sztyeppei népek délkelet-európai terjeszkedése valószínűleg egy erőszakos invázió volt.

“Kutatásaink most kezdenek árnyaltabb képet adni a velük folytatott kapcsolatokról” – magyarázza Bianca Preda-Bălănică, a Helsinki Egyetem posztdoktori kutatója.

“Például a fizikai erőszakra utaló leletek, ahogyan azt vártuk, eddig gyakorlatilag hiányoztak a csontvázleletekből. Kezdjük megérteni az újonnan érkezettek és a helyiek közötti összetett cserefolyamatokat is az kultúra és a temetkezési szokások terén a kapcsolatfelvételt követő 200 évben.”

A lovaglás megjelenésével kapcsolatos jelenlegi kutatások leginkább magukra a lovakra összpontosítottak.

Magyarországon is találtak egy lenyűgöző leletet

A lovak közlekedésre való használata azonban nagy hatással volt az emberi társadalomra. A megnövekedett mobilitás a földhasználatban, a kereskedelemben és a hadviselésben is változásokat hozott. Ez a lovasokra is hatással volt.

“Több mint 217 csontvázat vizsgáltunk 39 lelőhelyről, amelyek közül körülbelül 150, a sírhalmokban talált csontváz a jamnajákhoz tartozik” – mondja Martin Trautmann bioantropológus. “Az emberi csontvázak aktivitási mintáinak diagnosztizálása nem egyértelmű. Nincsenek olyan egyedi vonások, amelyek egy bizonyos foglalkozásra vagy viselkedésre utalnak. Csak együttesen nyújtanak megbízható betekintést a múlt szokásszerű tevékenységeinek megértéséhez.”

A tanulmányban használt “lószindróma” hat mutatója a következő:

  • az izmok kapcsolódási pontjai a medencén és a combcsonton;
  • a csípőízület normálisan kerek alakjának megváltozása;
  • a combcsontra gyakorolt nyomás által okozott nyomok;
  • a combcsont szárának átmérője és formája;
  • az ismételt függőleges ütések által okozott csigolyadegeneráció;
  • a lovak által okozott eséseknek, rúgásoknak vagy harapásoknak tulajdonítható fizikai jelek.

A 156 vizsgált felnőtt közül legalább 24-et “lehetséges lovasnak”, míg öt jamnaja és két későbbi, valamint két korábbi személyt “nagy valószínűséggel lovasnak” minősítettek. “E jellemzők meglehetősen nagy gyakorisága a csontvázfelvételekben, különösen az összességében korlátozott teljességre való tekintettel, azt mutatja, hogy ezek az emberek rendszeresen lovagoltak” – állítja Trautmann.

De lehetséges, hogy a lovaglás még régebbre nyúlik vissza.

“Van egy érdekes sírhely a sorozatban” – mondja David Anthony, az amerikai Hartwick College emeritus professzora.

“Egy i. e. 4300 körülre datált sír a magyarországi Csongrád-Kettőshalomnál. A póz és a leletek alapján sokáig azt gyanították, hogy a sztyeppékről érkezett, meglepő módon a hat lovas kórképből négyet mutatott, ami valószínűleg egy évezreddel korábbi lovaglásra utal, mint a jamnaják esetében. Egy elszigetelt eset nem támasztja alá a biztos következtetést, de a sztyeppék e korszakának neolitikus temetőiben a lómaradványokat időnként emberi sírokba helyezték a szarvasmarhák és juhokéval együtt, és a kőbaltákat lófej alakúra faragták.”

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/05/a-mai-vilag-legelesebb-pengeivel-dolgozott-az-egymillio-eves-ismeretlen-emberfaj/” ][/hm_embed]

Source: Cosmos