Hogyan múlik az idő az űrben?

Amikor Neil Armstrong amerikai űrhajós 1969. július 21-én elsőként lépett a Hold felszínére, Houstonban 22:56, Párizsban 05:56, Moszkvában 07:56, Tokióban 13:56 volt. De hány óra volt a Holdon?

Több mint öt évtizeddel később az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) még mindig keresi a választ erre a kérdésre, írja az Euronews. A héten arról számolt be az ügynökség, hogy a világ űrszervezetei tanulmányozzák, hogyan lehetne a legkönnyebben létrehozni “egy közös holdi referenciaidőt”, amely ötlet már 2023 novemberében körvonalazódott egy hollandiai találkozón.

“Most egy közös nemzetközi erőfeszítés indul ennek érdekében” – mondta Pietro Giordano, az űrügynökség navigációs rendszerekkel foglalkozó mérnöke. A Földön lévő órák által beállított időt azonban nem lehet alkalmazni a bolygón kívül.

Az Euronews interjút készített Francisco Diegóval, a University College London csillagászával, hogy jobban megértse, hogyan mérhető az idő a világűrben.

Mennyi időnek felel meg egy óra a Holdon?

A Földön az időt a saját tengelye körüli forgáshoz viszonyítva mérjük. A Földön az időt a saját tengelye körüli forgáshoz viszonyítva mérjük. Ez határozza meg azt, amit mi éjszakának és nappalnak ismerünk. Egy teljes fordulat 24 órát, és a Nap egyszeri megkerülése (365 nap) egy évet határoz meg.

De a holdciklus nem így működik. A Hold forgása azt jelenti, hogy “a holdi nap 29 és fél földi nap. Tehát a Holdon 14 napon keresztül látjuk a Nap felkelését és lenyugvását” – magyarázta Francisco Diego.

“Tehát ennek az időpontnak a meghatározása is fontos lesz, mivel a Nap horizont feletti magassága szerint történik majd” – tette hozzá. De nem csak a napok hosszáról van szó. Az órák egy újabb kihívást jelentenek.

Hogyan mérhető az idő a Holdon?

Az ESA egy olyan referenciakeretről szóló nemzetközi megállapodást javasol, amely “hasonló ahhoz a szerephez, amelyet a Földön a Nemzetközi Földi Referenciakeret tölt be. Ez ugyanis lehetővé teszi a pontos távolságok következetes mérését bolygónk bármely két pontja között”.

Diego egyetért azzal, hogy a Föld meridiánjaihoz vagy időzónáihoz hasonló mérési módot kell követni.

“A Hold központi meridiánján kellene alapulnia, ami szerintem a nulla szélességi fok, vagyis azon a szélességi fokon, amely megfelel annak a függőleges vonalnak, amely akkor jelenik meg, amikor a Hold fogyó vagy növekvő fázisban van” – magyarázta a csillagász. “És onnan az időzóna fokokban lenne mérhető, de a Nap magassága alapján, így az emberek ki tudnák számolni, hogy mi a napidő az adott időpontban.”

Mennyi az idő a Nemzetközi Űrállomáson?

A Nemzetközi Űrállomás asztronautái már tudják, milyen az, amikor az űrben kell beosztaniuk az idejüket. Annak ellenére azonban, hogy 354 kilométerrel a Föld felszíne felett keringenek, ők a földi időzónát követik, mégpedig az egyetemes koordinált idő (Universal Time Coordinator, UTC) vagy greenwichi főmeridiánt, amely félúton van Houston és Moszkva között.

Ennek megvannak a maga hátrányai. “A Nemzetközi Űrállomáson a nap 90 perc hosszú” – mutat rá Diego. “Náluk a Nap egy nap alatt 16-szor kel és nyugszik, 24 óra alatt”. Viszont eddig ez a legpraktikusabb módja annak, hogy fenntartsák a kommunikációt a Földdel.

Ki fogja meghatározni a holdidőt?

1884-ben az Egyesült Államok szorgalmazására nemzetközi konferenciát tartottak Washingtonban, hogy “a hosszúság közös nullpontjaként és az időszámítás szabványaként az egész világon alkalmazandó meridiánról” döntsenek.

Az eredmény a greenwichi hosszúsági kör lett, amely a londoni Királyi Csillagvizsgálón halad át. Ez lett a nulla fokos hosszúság nemzetközi szabványa. Az ESA szintén nemzetközi megállapodást szeretne a holdidő mérésének módjáról.

“Ezek nagyon veszélyes küldetések, amelyek minden országtól nagy segítséget igényelnek, és egy egyesült emberiségként, azonos szabályok szerint kell felfedeznünk az űrt” – mondta Diego.

A csillagász úgy véli, hogy egy ilyen típusú megállapodást az ENSZ tagállamai által 1967-ben aláírt űrszerződésbe kell foglalni. Ebben szerepel, hogy miként kell a Hold felfedezését és felhasználását végrehajtani.

Miért olyan sürgős beállítani az időt a Holdon?

A Hold ismét az ESA űrkutatási erőfeszítéseinek középpontjába került, mivel a következő évtizedben több tucat holdi küldetést tervez, beleértve bázisok építését a felszínén. “Szükség van arra, hogy a Hold és a Föld közötti kommunikációt mindezen küldetések során fenntartsuk […] Szükség lesz a greenwichi középidőben való megegyezésre” – magyarázza Diego.

“Másrészt azonban, ha már sok küldetésünk van a Hold körüli pályán több országból, akkor a Földdel való kommunikáció háttérbe szorul, a küldetések függetlenebbé válnak, és ez lesz az, ahol a holdi idő nagyon fontos lesz”.

“Ha egyszer létrehoztunk egy működőképes időrendszert a Holdra, akkor ugyanezt folytathatjuk más bolygóközi célpontok esetében is” – jelentette ki az ESA.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/04/csernobil-kutyai-mar-genetikailag-is-masok-mint-a-tobbi-kutya/” ][/hm_embed]

Source: Euronews