Egy új tanulmány szerint a tudósok “mini-agancsokat” növesztettek egereken úgy, hogy szarvasgéneket ültettek be az egerek genomjába. Az eredmények azt sugallják, hogy azok az emlősök, amelyek elvesztették a szervek regenerálódásának képességét, még mindig tartalmazhatnak néhány regeneráló gént. Illetve, hogy az agancsok gyors növekedését más területeken is hasznosítani lehet.
A napi 2,75 centiméteres sebességgel növekvő agancs az egyik leggyorsabban regenerálódó szövet az állatvilágban. Így tökéletes betekintést nyújt abba, hogy az emlősök hogyan képesek rendszeresen regenerálni a sejteket. Az agancs azért különösen érdekes, mert az emlősök általában elvesztették a szervek és a legtöbb más szövet regenerálódásának képességét, így egy rendszeresen újranövő nagyméretű függelék páratlan példa arra, hogyan működhet a csontok regeneratív gyógyítása, számol be az IFLScience. A képek szintén ezen a linken tekinthetők meg.
Toa Csin kínai kutató és munkatársai a regeneratív gyógyszerek kutatásának keretében mélyen belemerültek a szikaszarvasok agancsainak mechanizmusába, amelyek minden évben újranőnek, mielőtt levetnék őket. Ennek során létrehozták a szikaszarvas agancsának regeneratív “térképét”, izolálva több olyan sejtet és gént, amelyek kritikus szerepet játszanak az agancsszövet fejlődésében.
Tíz nappal az agancs leválása előtt a kutatók azonosítottak egy olyan őssejttípust, amely rendkívül aktív volt a regenerációban, és ezek az agancs leválása után rövid ideig az aganccsal maradtak. A vedlés utáni ötödik napon azonban az őssejtek egy új altípusa jelent meg. Miután azonosították a növekedés több szakaszát, a csapat kivette a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező őssejteket. Ezekről kiderült, hogy egy körülbelül ötnapos agancsból származnak, és Petri-csészében tenyésztették őket, majd egerek fejébe ültették be őket.
45 nap elteltével az egereknél jól azonosítható mini-agancsok fejlődtek ki, ami annak köszönhető, hogy az őssejtek a csonttörések helyreállításában fontos szerepet játszó csont- és csonthártya-szövetté alakultak. Az agancsok gyorsan megnyúltak, ami megmutatta a kutatóknak a fejlődésüket eredményező genetikai mechanizmusokat, és betekintést engedett abba, hogyan lehetne hasznosítani őket a humán csontgyógyászatban.
Egy ilyen kezelés etikai aggályokat vethet fel a sejtek fajok közötti beültetésével kapcsolatban, valamint jelentős biztonsági vizsgálatokra lenne szükség, mielőtt engedélyeztetésre kerülhetne. Ha azonban sikerül feltárni a regeneráció alapjául szolgáló mechanizmusokat, lehetséges, hogy az emlősökben is találhatunk hasonló géneket.
Bár az eredmények nem ültethetők át közvetlenül a törött lábak gyógyítására, betekintést nyújtanak abba, hogy az emlősök pontosan hogyan képesek regenerálni a szöveteket, mind a genomunkban rejlő mechanizmusok, mind pedig az agancs őssejtek segítségével.
A tanulmány a Science című folyóiratban jelent meg.
Forrás: IFLScience
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |