A minnesotai Judge C. R. Magney Állami Parkban található egy szokatlan, az ördög vízforralója (Devil’s Kettle) néven ismert hely. Ezen a helyen a Brule-folyó egy nagy szikla körül kettéválik. Míg a víz nagy része átmegy egy vízesésen és tovább folyik lefelé, egy jelentős része egy lyukba vándorol, majd egyszerűen eltűnik. Az ördög vízforralójába dobott tárgyak sosem tűnnek fel újra.
Forrás: Wikimedia Commons/Tony Webster
Évtizedekig nem tudtuk, hogy valójában hová folyik ez a víz. Számos próbálkozás, ami ennek kiderítésére indult, fulladt kudarcba az évek során. A park látogatói állítólag tárgyakat dobtak a folyóba, a pingponglabdáktól kezdve a GPS-nyomkövetőn át egészen (a helyi pletykák szerint) egy autóig, hogy megpróbálják megtalálni a tárgyakat, amikor azok újra felbukkannak. Miután azonban a tárgyakat bedobták a lyukba, azok sosem jöttek vissza vagy tűntek fel máshol – írja az IFL Science.
Az elméletek szerint a víz elvált a Brule-folyó főfolyójától, földalatti alagutakon keresztül haladt, és valahol a Felső-tóban vagy máshol bukkant fel. „Hallottam, olyan lehetőséget a helyiektől, hogy ez a víz a vízesésnél kettéválik, és egy része Kanadába folyik” – mondta Peter Mott, a park igazgatója az MPR Newsnak 2017-ben. „Valójában hallottam olyanokat is, akik azt sugallták, hogy valahogyan visszaáramolhat a Mississippi folyóba.”
Ez valószínűtlennek tűnt, mivel a víz alatti alagutak nehezen alakulnak ki a területen található kemény kőzetben. Hová kerül tehát a víz és a beledobott tárgyak? 2016-ban a minnesotai természeti erőforrások minisztériumának egy csapata úgy döntött, hogy megvizsgálja a folyó vízáramlását a hasadás előtt és a fő vízesés után. Céljuk az volt, hogy kiderítsék, volt-e víz, ami valahogyan elveszett. Az ördög vízforralója felett a víz másodpercenként 3,48 köbméter/másodperc sebességgel folyt. A vízesés alatt pedig 3,43 köbméter/másodperc volt az áramlási sebesség.
„A patakmérések világában ez a két szám lényegében megegyezik, és a berendezések tűréshatárain belül van” – magyarázta Jeff Green hidrológus, a kutatócsoport tagja, a térképezéssel foglalkozó hidrológus egy nyilatkozatban. „A leolvasások nem mutatnak vízveszteséget a vízforraló alatt, így ez megerősíti, hogy a víz újra feléled az alatta lévő patakban”.
Ami a hiányzó tárgyakat illeti, egyszerű a magyarázat: darabokra zúzódnak. Emiatt hívják tehát ezt a különös jelenséget az ördög vízforralójának.
„A ‘vízforraló’ alatti merülőmedence a recirkuláló áramlatok hihetetlenül erős rendszere. Képes az anyagot szétbontani és a víz alatt tartani, amíg az valamikor a folyásirányban újra felszínre nem kerül” – tette hozzá Calvin Alexander, a Minnesotai Egyetem munkatársa, aki szintén részt vett a projektben. A csapat úgy véli, hogy a víz szinte közvetlenül a vízesés után újra csatlakozik a folyó többi részéhez, bár azt még nem tudni, hogy ez pontosan hol történik.
Forrás: IFL Science