Egészen hihetetlen bolygót fedeztek fel a csillagászok

Egy 730 fényévre lévő csillag körül keringő exobolygó bár Jupiter méretű, mégis 13-szor nehezebb annál.

Ez azt jelenti, hogy a TOI-4603b névre keresztelt világ sűrűsége majdnem háromszorosa a nálánál sokkalta kisebb Földének.

Ezzel a bolygók azon kis, de jelentős kategóriájába tartozik, amelyek ellentmondanak a bolygók kialakulására és fejlődésére vonatkozó ismereteinknek.

“Ez az egyik legmasszívabb és legsűrűbb eddig ismert óriásbolygó” – írja az indiai Physical Research Laboratory Akanksha Khandelwal által vezetett csillagászcsoport a SciencAlert tudósítása szerint.

Elméletileg van egy határ, hogy mekkora tömegű lehet egy bolygó. Ez azért van így, mert egy bizonyos kritikus határérték felett a magra nehezedő súly elegendő lesz ahhoz, hogy beinduljon a fúzió, vagyis az elképesztő hőmérséklet és nyomás széthasítja az atomokat, azaz csillag születik.

Az ehhez szükséges minimális tömeg körülbelül 85 jupiternyi; ezen a ponton a hidrogénatomok héliummá kezdenek fuzionálni.

A bolygók tömegének felső határa a feltételezések szerint 10-13 Jupiter körül van. A kettő közötti határvonalon mozgó objektumokat barna törpéknek nevezzük. Ezeknek nincs elég tömegük a hidrogénfúzióhoz; magjukban „csupán” a deutérium – ami a hidrogén egy nehéz izotópja – képződéséhez elegendő a hő és a nyomás.

Egy csillag úgy növekszik, hogy anyagot szív magába a környezetéből. E folyamat végeztével általában visszamarad némi por és gáz a térségben, mely idővel égitesteket alkot oly módon, hogy a törmelékdarabok összetapadnak, és végül bolygókká növekednek.

A barna törpékről úgy gondolják, hogy a csillagokhoz hasonlóan alakulnak ki, a gravitáció hatására összeomló molekuláris felhőcsomókból. Általában olyan kettőscsillagok körül keringenek, amelyek elég nagy – legalább öt csillagászati egység, ami mértékegység a Föld és a Nap közötti távolsággal egyenlő – távolságban táncolnak egymással.

A TOI-4603b-t a NASA TESS nevű exobolygóvadász űrteleszkópjával fedezték fel, amely az égbolt egyes foltjait vizsgálja, és a csillagok szabályos elhalványulását figyeli, amely egy keringő exobolygó jelenlétére utal.

A tudósok ezután megmérték a bolygó főbb jellemzőit, és arra jutottak, hogy az átlagos sűrűsége 14,1 gramm/köbcentiméter, ami még az ólomnál is nehezebb (ugyanez a mutató a fém esetében 11,3). Összehasonlításképp, a Föld sűrűsége 5,51 gramm köbcentiméterenként, a Jupiteré mindössze 1,33.

Az exobolygó pályája excentrikus, azaz nagyon elnyújtott ovális, ami arra utal, hogy még mindig nem foglalta el a végső pályáját a csillaga körül. A rendszer napjának egyébként van egy barna törpe kísérője is, amely körülbelül 1,8 csillagászati egységnyi távolságban kering, és amely gravitációs kölcsönhatásba léphetett a TOI-4603b-vel, ami hatással lehet az útjára.

Nem ez az első ilyen tulajdonságokat mutató égitest: a HATS-70b nevű bolygó, amely hasonló mutatókkal bír, ugyanígy közel van a csillagához, és szintén a vándorlás jeleit mutatja.

Ez is érdekes lehet:

• A James Webb űrteleszkóp benézett a Föld-szerű bolygó naprendszerébe, ezt találta
• Rejtett óceánok keringhetnek az Uránusz körül