A hideg lenne a hosszú élet titka?

A tudósok azt találták, hogy az alacsonyabb hőmérséklet képes lehet lelassítani az öregedést, írja a ScienceAlert.

Korábbi kutatások több okot is felvetettek ennek az érdekes jelenségnek a hátterében. A németországi Kölni Egyetem tudósai most férgeken végzett kísérletek segítségével egy lehetséges okot is azonosítottak: a hideg olyan folyamatot indít el, amelynek során a sejtekből kilökődnek a sérült fehérjék.

Számos neurodegeneratív betegség, amely az öregedés során jelentkezhet – köztük az Alzheimer- és a Parkinson-kór – a hibás fehérjék felhalmozódásához kapcsolódik, így annak felfedezése, hogy a hőmérséklet hogyan befolyásolja ezt a folyamatot, jelentős előrelépés az állapotromlás lelassításának vagy akár megállításának lehetséges módjait illetően.

Bár a hidegben való üldögélés valószínűleg nem lesz egyhamar terápiás lehetőség, az alacsony hőmérséklet által beindított folyamatok működésének megértése segíthet abban, hogy célzott kezeléseket végezhessünk.

“Az extrém alacsony hőmérséklet természetesen káros, de a testhő mérsékelt csökkentése jótékony hatással lehet a szervezetre” – írják a kutatók közzétett tanulmányukban.

“Bár az alacsony hőmérséklet élettartamra gyakorolt hatásairól már több mint egy évszázaddal ezelőtt beszámoltak, keveset tudunk arról, hogy ez valójában mi módon befolyásolja az élettartamot és az egészséget”.

A kutatók a Caenorhabditis elegans nevű féreggel és tenyésztett emberi sejtekkel végeztek laboratóriumi vizsgálatokat, melyek során megállapították, hogy a hidegebb hőmérséklet az amyotrófiás laterálszklerózis (ALS) és a Huntington-kór állat- és sejtmodelljeiben felhalmozódó fehérjerögök eltávolításához vezetett.

Ezt a proteaszómáknak nevezett struktúrák által érték el, amelyek lebontják a „fehérjehulladékot”. Egy mérsékelt hőmérséklet-csökkentés is elég volt ahhoz, hogy az ezt szabályozó aktivátor működésbe lépjen és véget vessen a potenciálisan veszélyes fehérjefelhalmozódásnak.

A kutatócsoport azt is megállapította, hogy egy ügyes géntechnológiai beavatkozással a proteaszóma-aktivitást fel lehetett tekerni, így hűtés nélkül is el lehetett érni ugyanazt az eredményt. Ez felveti olyan kezelések lehetőségét, amelyek a proteaszóma-aktivátorok működését a test hőmérsékletétől függetlenül fenntartják.

“Összességében ezek az eredmények azt mutatják, hogy az evolúció során megőrződött a hidegnek a proteaszóma szabályozására gyakorolt hatása, ami terápiás lehetőségeket rejthet magában az öregedésre és az öregedéssel összefüggő betegségekre” – mondja David Vilchez biológus a németországi Kölni Egyetemről.

Ez is érdekes lehet:

• 2050: szuperkatonák és bioháború, avagy mi lesz a hadviselés jövője?
• Ötezer éves egyiptomi orvosnő egy munkanapja tárul fel egy lenyűgöző magyar videón