Itt az igazság arról, mit gondolnak az orosz polgárok a háborúról
Oroszország ukrajnai inváziójának népszerűsége a béka feneke alatt van a lakosság körében. Vagy ez csak az, amit gondolunk? Elhihetünk mindent, amit az orosz közvélemény-kutatásokban látunk?
Az Euronews szerint paradoxon övezi Oroszország ukrajnai invázióját. Az egyik oldalon az európai megfigyelők ragaszkodnak ahhoz, hogy ez Putyin háborúja, amelyet az egyszerű oroszokra kényszerítettek, akiknek alig van beleszólásuk a dologba. Mások szerint Oroszország háborúját nem lehetett volna jelentős népi támogatás nélkül megvívni, a közvélemény-kutatásokra hivatkozva, amelyek az ellenvélemény feltűnő hiánya mellett a közvélemény nagyfokú támogatását jelzik.
A háború kitörésekor a támogatottság “igazán magas volt” – mondta Elena Koneva, az ExtremeScan orosz közvélemény-kutató cég kutatója az Open Democracy által nemrégiben szervezett rendezvényen.
Koneva olyan felméréseket idézett, amelyek szerint a háborút támogatók és ellenzők fele-fele arányban vannak jelen. Míg mások szerint a lakosság kétharmada támogatja a háborút.
“Meg tudom érteni, hogy az emberek miért támogathatják Putyint, vagy miért fogadják el tiltakozás nélkül az igazságtalanságot vagy a kegyetlenséget. De nagyon nehéz megérteni, hogyan támogathatják ezt a háborút”,
mondta Koneva, aki “nagyon fájdalmasnak” nevezte az eredményeket.
Világraszóló kérdés
A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban azonban vannak nyilvánvaló problémák. A tekintélyelvű rendszerekben, ahol az emberek gyakran nem fejezhetik ki szabadon a véleményüket, ritkán derül fény a valódi eredményekre. Az orosz közvélemény-kutatások többségét nem csupán az állam által ellenőrzött kutatóintézetek végzik. Ez azt jelenti, hogy az eredmények manipulálhatók, a Kreml pedig valószínűleg keményen elnyomja a háborúellenes hangokat.
A “különleges művelet” kritikusait súlyos pénzbírságokkal, letartóztatásokkal és egyenesen erőszakkal sújtották. Egy orosz apát például azért vettek őrizetbe, mert lánya állítólag háborúellenes rajzokat készített az iskolában.
Még ha az egyszerű oroszok támogatják is az inváziót, Koneva szerint kérdéses, hogy mit is jelent a támogatásuk a gyakorlatban. Rámutatott azokra a felmérésekre, amelyekben az oroszok azt állítják, hogy támogatják a háborút. De amikor további kérdéseket tesznek fel, mint például, hogy csatlakoznának-e a hadsereghez vagy adományoznának-e pénzt az ügyért, a válasz határozott nem. Mit jelenthet tehát akkor a határozott támogatás?
Csendes beletörődés
Az orosz társadalom mélyebb problémái, különösen a “politikai közömbösség” áll a háttérben Oleg Zsuravlev, az orosz Közszociológiai Laboratórium kutatója szerint. Ez azt jelenti, hogy bár támogatják az inváziót, ez inkább csendes beletörődés, mint aktív támogatás.
“Oroszországban kérdésre sokan valami olyasmit mondanak, hogy utálunk minden háborút, beleértve ezt is, de a hatalmon lévőket sem nagyon szeretjük, és nem értjük őket”,
mondta a Nyílt Demokrácia rendezvény résztvevőinek.
Azt állítja, hogy az átlagemberek, akik “túlságosan inkompetensnek” és “képtelennek tartják magukat a politika megértésére”, azt remélik, hogy a látszólag felvilágosultabb vezetőiknek van okuk a háború kirobbantására. Az emberek gyakorlatilag úgy gondolják, hogy “lehetetlen ok nélkül ilyen dolgokat elindítani”.
Sok orosz szörnyen szenvedett a Szovjetunió alatt. Az 1930-as években több millióan haltak meg a sztálini tisztogatások során, és a társadalom ezután is szigorúan ellenőrzött maradt. Többek között a szólásszabadságot és a másként gondolkodást szigorúan büntették. Ugyanakkor Zsuravlev azt állítja, hogy létezik egy “erkölcsi érzékenység” az erőszakkal szemben, amely az embereket kényszerhelyzetbe hozhatja.
“Nem támogathatják lelkesen a háborút, mert az erkölcstelen. Ugyanakkor nem válhatnak határozott ellenzőkké sem, mert ellenőrzik őket. Ezért gyakran olyan érvet dolgoznak ki, hogy ez a háború elkerülhetetlen volt. Úgy gondolnak rá, mint egy természeti katasztrófára.”
A Kreml többször is azt állította, hogy ha Oroszország nem csap le Ukrajnára, akkor Kijev vagy a Nyugat csap le először Oroszországra – Zsuravlev szerint ezt a sort az egyszerű oroszok folyamatosan visszhangozzák.
“Amit tesznek, az az, hogy nagyon aktívan találnak néhány érvet és igazolást ennek az elkerülhetetlenségnek a mellett.”
Érdemes elolvasni:
