Állami és EU-s pénzen szépen felújították, no de kié lesz? Bizonytalanság a füzérradványi kastély jövőjéről
Tavaly szeptember végén ünnepélyesen átadták a zempléni régió turisztikai attrakciójának szánt felújított füzérradványi kastélyt a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül. Füzérradvány jövője most más, frissen új életre ébresztett kastélyhoz hasonlóan, mégse látható pontosan a márciusban napvilágra került hírek után, mely alapján felmerül, hogy természetes vagy jogi személy tulajdonába, esetlegesen vagyonkezelésébe kerülhetnek.
![A füzérradványi kastély](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2023/05/A-fuzerradvanyi-kastely.jpg)
A füzérradványi kastély, Fotó: Mayer Jácint
Az egyemeletes, loggiákkal díszített homlokzatú, tornyos, 16-18. századi eredetűnek mondott Károlyi-kastélyt a 19. század folyamán többször átalakították, melyek egy része Ybl Miklós nevéhez köthető.
![A kastély bejárata](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2023/05/A-kastely-bejarata.jpg)
A kastély bejárata, Fotó: Mayer Jácint
A kastély korábbi állapotát egy 18. századi felmérési rajzról, illetve több összeírásból ismerhetjük. A 19. század elején a kastély L alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős, saroktornyos épület lehetett. Károlyi Ede (1821-1879) adott megbízást Ybl számára a kastély átépítésére, 1857 előtt. Egykorú forrásból tudjuk, hogy 1859-re az Ybl tervei szerinti átalakítás már megvalósult. A hagyatékban fennmaradt csekély iratanyag (két számla) alapján valószínűsíthetjük, hogy Ybl – a tervek elkészítésén kívül – az építkezést is irányíthatta. A nagyszabású építkezés építőanyaggal való ellátása érdekében Károlyi Ede a település határában gyárat alapított, benne gőzgép által meghajtott asztalosműhellyel, kovácsműhellyel és vasöntödével. Ybl Ervin művészettörténész feltevése szerint a gyárépület terveit is Ybl készíthette. A kastélyon ma is látható emléktábla és más források szerint Károlyi Ede 1860-1877 között “építette”, azaz tervezte és építtette a kastély tornyát és az azt magába foglaló épületszárnyat. Ybl ekkor feltehetően már nem állt kapcsolatban Károlyival, és tudjuk, hogy 1876-ban Zitterbarth János tervezett a kastélyba lépcsőt. Ybl tényleges közreműködését a szokatlan arányokat mutató torony és loggiás homlokzat összhatása miatt is kizárja a szakirodalom. Úgy tűnik, Ybl szerepe ez esetben legfeljebb a megbízó elképzeléseinek papírra vetésére korlátozódhatott, de Radvánnyal kapcsolatban 1859 után források sem említik már a nevét.
![Korabeli kávézó](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2023/05/Korabeli-kavezo.jpg)
Korabeli kávézó, Fotó: Mayer Jácint
Az épület később még további átalakításokon esett át. 1907-ben Károlyi László (1859-1936) Albert Pio bécsi építésszel építtette újjá a kastély rövidebb szárnyát, illetve alakíttatta át az enteriőrt. E későbbi átalakítások és a korábbi tervek hiánya miatt az épület Ybl által tervezett részletei ma már nehezen azonosíthatóak. László fia, Károlyi István a pazarul berendezett helyiségekben kastélyszállót nyitott, ahol sok korabeli híresség megfordult. A luxusszálló 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer vadászó tagjait.
![Kandalló](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2023/05/Kandallo.jpg)
Kandalló, Fotó: Mayer Jácint
A kastély kiállításának összbenyomása és hangulata célzottan hordozza magában az angolszász kastélyok komor romantikáját, egyes termeiben a vadászkastélyok sötét tónusát, valamint az 1930-as, 1940-es évekre jellemző, a filmekből ismert „noir” élményt. A szépen berendezett terek közül érdemes felhívni a figyelmet a kávézóra, a folyosókra, a biliárdszalonra, háló- és fogadószobákra, a fürdőre.
![A szatmári béke asztala](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2023/05/A-szatmari-beke-asztala.jpg)
A “szatmári béke asztala”, Fotó: Mayer Jácint
A park története egybefonódik a kastély történetével. A kastély körül kialakított parkot elsőként egy 1827-ből származó okmány említi “ Vadaskert “ néven. A parkosítás az épület szomszédságából indult el. Az egykori őshonos kocsánytalan tölgy és gyertyán állományt kezdetben ritkították és réteket, vadlegelőket alakítottak ki vadászati célzattal. A nagyszabású parképítés 1906-ban indult el Zinke Ferenc irányításával. A park ekkor kapta angolpark stílusjegyeit. Az öreg őshonos fák meghagyásával, tisztásokkal tarkított, a kastélytól sugárirányú nyiladékrendszerek kerültek kialakításra, így azt a kert minden pontjáról látni lehet. A völgy alján pedig kitűnő séták kihagyhatatlan középpontjaként halastó létesült.
![A füzérradványi park](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2023/05/A-fuzerradvanyi-park.jpg)
A füzérradványi park, Fotó: Mayer Jácint
A radványi kastély és park nagy népszerűségnek örvend, melyről most rossz híreket lehetett hallani cáfolat nélkül. Mi csak azt kérjük, ha már ilyen szépen megcsinálták, vigyázzanak rá az eredeti céloknak megfelelően!
![Rákóczi Ferenc szülőháza Borsiban](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2023/04/Rakoczi-Ferenc-szulohaza-Borsiban-296x222.jpg)
Érdemes elolvasniRákóczi Ferenc fejedelem szülőháza. A várkastély, melyet kurucok pusztítottak el
Forrás: ybl.bparchiv.hu/hu/alkotasok/karolyi-ede-kastelyanak-atalakitasa-fuzerradvany, fuzerradvanyikastely.hu
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Új őrület: ezt teszik a másnaposság ellen legújabban a fiatalok
5 dolog, amelyről nem tudtad, hogy szerepel a Bibliában
Egy 8 ezer kilométeres, savas felhőből álló fal van a Vénuszon
Oroszország minden hadihajóját kivonta az Azovi-tengerről
A kutatóknak fogalma sincs, milyen gyorsan tágul az univerzum, lehet, hogy mindent újra kell gondolniuk?
Szőke, fehér férfit találhattak egy 8. századi kínai falfestményen?