Állami és EU-s pénzen szépen felújították, no de kié lesz? Bizonytalanság a füzérradványi kastély jövőjéről

Tavaly szeptember végén ünnepélyesen átadták a zempléni régió turisztikai attrakciójának szánt felújított füzérradványi kastélyt a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül. Füzérradvány jövője most más, frissen új életre ébresztett kastélyhoz hasonlóan, mégse látható pontosan a márciusban napvilágra került hírek után, mely alapján felmerül, hogy természetes vagy jogi személy tulajdonába, esetlegesen vagyonkezelésébe kerülhetnek.

A füzérradványi kastély, Fotó: Mayer Jácint

Az egyemeletes, loggiákkal díszített homlokzatú, tornyos, 16-18. századi eredetűnek mondott Károlyi-kastélyt a 19. század folyamán többször átalakították, melyek egy része Ybl Miklós nevéhez köthető.

A kastély bejárata, Fotó: Mayer Jácint

A kastély korábbi állapotát egy 18. századi felmérési rajzról, illetve több összeírásból ismerhetjük. A 19. század elején a kastély L alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős, saroktornyos épület lehetett. Károlyi Ede (1821-1879) adott megbízást Ybl számára a kastély átépítésére, 1857 előtt. Egykorú forrásból tudjuk, hogy 1859-re az Ybl tervei szerinti átalakítás már megvalósult. A hagyatékban fennmaradt csekély iratanyag (két számla) alapján valószínűsíthetjük, hogy Ybl – a tervek elkészítésén kívül – az építkezést is irányíthatta. A nagyszabású építkezés építőanyaggal való ellátása érdekében Károlyi Ede a település határában gyárat alapított, benne gőzgép által meghajtott asztalosműhellyel, kovácsműhellyel és vasöntödével. Ybl Ervin művészettörténész feltevése szerint a gyárépület terveit is Ybl készíthette. A kastélyon ma is látható emléktábla és más források szerint Károlyi Ede 1860-1877 között “építette”, azaz tervezte és építtette a kastély tornyát és az azt magába foglaló épületszárnyat. Ybl ekkor feltehetően már nem állt kapcsolatban Károlyival, és tudjuk, hogy 1876-ban Zitterbarth János tervezett a kastélyba lépcsőt. Ybl tényleges közreműködését a szokatlan arányokat mutató torony és loggiás homlokzat összhatása miatt is kizárja a szakirodalom. Úgy tűnik, Ybl szerepe ez esetben legfeljebb a megbízó elképzeléseinek papírra vetésére korlátozódhatott, de Radvánnyal kapcsolatban 1859 után források sem említik már a nevét.

Korabeli kávézó, Fotó: Mayer Jácint

Az épület később még további átalakításokon esett át. 1907-ben Károlyi László (1859-1936) Albert Pio bécsi építésszel építtette újjá a kastély rövidebb szárnyát, illetve alakíttatta át az enteriőrt. E későbbi átalakítások és a korábbi tervek hiánya miatt az épület Ybl által tervezett részletei ma már nehezen azonosíthatóak. László fia, Károlyi István a pazarul berendezett helyiségekben kastélyszállót nyitott, ahol sok korabeli híresség megfordult. A luxusszálló 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer vadászó tagjait.

Kandalló, Fotó: Mayer Jácint

A kastély kiállításának összbenyomása és hangulata célzottan hordozza magában az angolszász kastélyok komor romantikáját, egyes termeiben a vadászkastélyok sötét tónusát, valamint az 1930-as, 1940-es évekre jellemző, a filmekből ismert „noir” élményt. A szépen berendezett terek közül érdemes felhívni a figyelmet a kávézóra, a folyosókra, a biliárdszalonra, háló- és fogadószobákra, a fürdőre.

A “szatmári béke asztala”, Fotó: Mayer Jácint

A park története egybefonódik a kastély történetével. A kastély körül kialakított parkot elsőként egy 1827-ből származó okmány említi “ Vadaskert “ néven. A parkosítás az épület szomszédságából indult el. Az egykori őshonos kocsánytalan tölgy és gyertyán állományt kezdetben ritkították és réteket, vadlegelőket alakítottak ki vadászati célzattal. A nagyszabású parképítés 1906-ban indult el Zinke Ferenc irányításával. A park ekkor kapta angolpark stílusjegyeit. Az öreg őshonos fák meghagyásával, tisztásokkal tarkított, a kastélytól sugárirányú nyiladékrendszerek kerültek kialakításra, így azt a kert minden pontjáról látni lehet. A völgy alján pedig kitűnő séták kihagyhatatlan középpontjaként halastó létesült.

A füzérradványi park, Fotó: Mayer Jácint

A radványi kastély és park nagy népszerűségnek örvend, melyről most rossz híreket lehetett hallani cáfolat nélkül. Mi csak azt kérjük, ha már ilyen szépen megcsinálták, vigyázzanak rá az eredeti céloknak megfelelően!

Érdemes elolvasniRákóczi Ferenc fejedelem szülőháza. A várkastély, melyet kurucok pusztítottak el

Forrás: ybl.bparchiv.hu/hu/alkotasok/karolyi-ede-kastelyanak-atalakitasa-fuzerradvany, fuzerradvanyikastely.hu