Sas fészkelte be magát a szerencsi várba

A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legfiatalabb erőssége mostani formájában valóban kiskorúnak számít a magyar várépítészet képviselői között. A Szerencs városát északról határoló Árpád-hegy lábánál feltörő hőforrások vize és a Szerencs-patak ismétlődő áradásai a délre fekvő, lapályos területet mocsárrá változtatta. A terület mocsaras–lápos tulajdonságának természetes védműként történő kihasználása miatt alkalmas volt vár létesítésére. A helyszín első erődítése kapcsán Németi Ferenc tokaji várnagy munkásságát kell megemlíteni, aki az 1500-as évek közepén a környékbeli bencés apátság köveit felhasználva emeltet egy „castellumot”, ami utóéletében aztán többnyire az erdélyi fejedelmek és a királyi csapatok ütközőzónájának kellős közepe lesz.

A belső vár kapuja, Fotó: Mayer Jácint

Szerencs igazi felemelkedése a 16. század végére tehető. Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem (aki itt is van eltemetve) 1583-ban zálogbirtokként kapta meg a királytól Szerencset, melyre 1603-ban végleges adománylevelet szerzett. A komolyabb építkezések már 1580-ban elkezdődnek, az évtized végére pedig az erősség állandó lakhelyéül szolgál a család számára.

A Rákóczi család címere: vörös mezőben hármas zöld halomból növő, arany keréken álló, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú fekete sas, mely fölemelt jobbjában arany markolatú szablyát tart.

A 17. század elejétől felemelkedő, egyre nagyobb vagyonnal és tekintéllyel rendelkező Rákóczi család és a hegyaljai mezőváros, Szerencs története több ponton összekapcsolódik. A Rákóczi család a Bogát-Radvány nemzetség leszármazottja. A Rákóczi nevet a nemzetség egy Balázs nevű tagja használta először 1328-ban, szűkebb pátriájuknak évszázadokon át Zemplén vármegye számított. A család vagyonának és az ezzel járó tekintélynek megalapozója Rákóczi Zsigmond volt, aki korának legnagyobb ívű politikai karrierjét futotta be. 1544-ben kisbirtokosi családba született, de a tokaji bor termelésébe és kereskedelmébe történt bekapcsolódásának, ügyes pénzügyi manővereinek és jó házasságainak köszönhetően, nagy kiterjedésű és jelentős birtokok, várak, kastélyok ura lett, s életének utolsó időszakában Erdély fejedelmévé választották.

Sarokbástya, Fotó: Mayer Jácint

Rákóczi Zsigmond után a család fő központja átkerül Sárospatakra Szerencsről, mely innentől ugyan hadászati jelentőségét még megőrzi, de funkciójában a főúri rezidenciát a gazdasági jelleg váltja fel, és birtokközpontként működik tovább. A legnagyobb hadmozdulatok 1644-ben érik, amikor a királyi hadak előtt harc nélkül megnyitja kapuit, azonban visszavételekor Kemény János erdélyi csapatai már komolyabb ostrommal kénytelenek megrongálni. Az 1670-80-as években Thököly Imre katonasága is elfoglalja és a harcok következtében állapota teljesen leromlik. Ezt követően hadászati jelentősége nincs többet, azonban a 18. század elején a szerencsi várat ismét a Rákóczi család birtokolja. II. Rákóczi Ferenc életének több eseménye is köthető a településhez: Bécsből hazatérve feleségével gyakran itt szállt meg, a nyarak elejét általában itt töltötte, 1697-ben pedig itt érte a hegyaljai felkelés híre. A vezérlő fejedelem szabadságharca idején számos magas rangú követfogadás történt a várban, melyben 1710. október 5-én tartózkodott. A szabadságharc bukása után egyébként fejedelem nővére, Rákóczi Julianna megtarthatta a rá eső birtokrészt, így a család nem hagyta el Szerencset.

Az udvar faragott ablakai, Fotó: Mayer Jácint

A várat szerepének átalakulásával fokozatosan fosztották meg védműveitől: kiszárították és lecsapolták a vizes árkának nagyobbik részét, helyébe parkot alakítottak ki. Egyes lakóépületeket magtárrá formáltak át az uradalom számára, így adva új funkciót az ódon falaknak. A 19. században a Grassalkovich, Szirmay és Almássy családok váltották egymást birtokosként, akiknek tagjai számára szintén kényelmes lakóhelyül szolgált.

Érdemes elolvasniZrínyi Miklós költő és hadvezér születésnapja alkalmából szülőhelyén jártunk, Csáktornyán

A vár falai között található a Zempléni Múzeum, mely régészeti leletanyag felhasználásával színvonalas vár- és családtörténeti kiállításaival mutatja be az erődítmény történetét. Különlegességként megemlítendő az egymillió példányt számláló páratlan képeslap gyűjtemény, ami önálló múzeumi részben van kiállítva, tematikai, földrajzi és képzőművészeti szempontból is  bemutatva a levelezés ezen történeti korszakát.

Részlet a vármúzeumból, Fotó: Mayer Jácint

Az ép képet nyújtó szerencsi vár és parkja elegáns környezetet biztosít, melyet városias felszerelésben is bátran látogathatunk, akár itteni hétvégés tartózkodásunk kiegészítéseként, akár az észak felé kezdődő bortúránk, vagy vártúránk kezdő állomásaként.

Galéria