Elképesztő, vulkánokkal teli bolygót fedeztek fel, amin akár élet is lehet

Csillagászok felfedeztek egy Föld méretű exobolygót, vagyis egy Naprendszeren kívüli világot, amely vulkánokkal lehet tele. Az LP 791-18 d nevű bolygón olyan gyakran törhet felszínre a láva, mint a Jupiter Io nevű holdján, amely a Naprendszerünk vulkanikusan legaktívabb égitestje.

A bolygót a NASA TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) és a nyugdíjazott Spitzer űrteleszkóp, valamint egy sor földi megfigyelőállomás adatai alapján találták.

A bolygóról szóló tanulmány – amelynek vezető szerzője Merrin Peterson, a Montreali Egyetemen működő Trottier Institute for Research on Exoplanets (iREx) végzőse – a Nature tudományos folyóirat május 17-i számában jelent meg.

„Az LP 791-18 d rögzített keringésű, ami azt jelenti, hogy állandóan ugyanaz az oldala néz a csillaga felé” – mondta Björn Benneke csillagászprofesszor, az iREx társszerzője. „A nappali oldal valószínűleg túl forró lenne ahhoz, hogy folyékony víz létezzen a felszínén. De az a mennyiségű vulkanikus tevékenység, amelyről feltételezzük, hogy a bolygó egész területén előfordul, fenntarthatná a légkört, ami lehetővé tenné a víz kondenzálódását az éjszakai oldalon.”

Az LP 791-18 d egy kis vörös törpecsillag körül kering mintegy 90 fényévnyire, a Kráter csillagképben. A kutatócsoport becslése szerint csak kicsivel nagyobb méretű és tömegű, mint a Föld.

A csillagászok már a mostani felfedezés előtt is tudtak két másik világról a rendszerben, amelyeket LP 791-18 b-nek és c-nek neveztek el. A b belső bolygó körülbelül 20 százalékkal nagyobb, mint a Föld. A külső c bolygó körülbelül 2,5-szer akkora és több mint hétszer akkora tömegű, mint a Föld.

A d és c bolygók keringésük során nagyon közel haladnak el egymás mellett. A nagyobb tömegű c bolygó gravitációja minden egyes egymás melleti elhaladáskor „ránt” egyet a d bolygón, ami annak pályáját kissé elliptikussá teszi. Ezen az ellipszis alakú pályán a d bolygó minden alkalommal, amikor megkerüli a csillagot, kissé deformálódik. Ezek a deformációk elegendő belső súrlódást okozhatnak ahhoz, hogy a bolygó belseje jelentősen felmelegedjen, és vulkáni tevékenységet váltson ki a felszínén, mint ahogy a Jupiter és néhány holdja is hasonló módon hat az Io-ra.

A d bolygó a lakhatósági zóna belső peremén helyezkedik el, amely a csillagtól való tácolság azon tartománya, ahol a tudósok feltételezése szerint folyékony víz lehet egy bolygó felszínén. Ha a bolygó geológiailag olyan aktív, mint azt a kutatócsoport feltételezi, akkor légköre is lehet. A bolygó éjszakai oldalán a hőmérséklet eléggé lecsökkenhet ahhoz, hogy a felszínen víz csapódhasson ki.

A c bolygót hamarosan elkezdik vizsgálni a James Webb Űrteleszkóppal, és a kutatók szerint a d bolygó is kivételes jelölt a misszió légköri vizsgálataira.

„Az asztrobiológiában, amely az élet eredetét tanulmányozza a Földön és azon túl, az egyik nagy kérdés, hogy szükséges-e a tektonikus vagy vulkanikus tevékenység az élethez” – mondta az egyik társszerző, Jessie Christiansen, a NASA Exobolygó Tudományos Intézetének kutatója a pasadenai Kaliforniai Technológiai Intézetben.

„Amellett, hogy ezek a folyamatok potenciálisan légkört biztosíthatnak, olyan anyagokat is felszínre hozhatnak, amelyek egyébként lesüllyednének és csapdába esnének a kéregben, beleértve azokat is, amelyekről úgy gondoljuk, hogy fontosak az élet számára, mint például a szén.”

Ez is érdekes lehet:

• Mi történt a galaxis közepén levő fekete lyuk körüli, hiányzó csillagokkal?
• Lehet, hogy a fekete lyukak szimplán a téridő ‘hibafoltjai’