Orosz törvényhozó: Moszkva képtelen volt elérni célját Ukrajnában

Konsztantyin Zatulin, az orosz Állami Duma tagja csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva nem érte el a kitűzött célokat az Ukrajnában folyó háborúban.

Zatulin, aki az orosz Állami Duma FÁK-ügyekkel foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese, az orosz-ukrán háborúról beszélt egy előretekintő fórumon. Az eseményen elismerte, hogy nyilvánvaló, hogy Ukrajna “veszélyes” – számol be a Newsweek.

Az orosz törvényhozó hozzátette, hogy Moszkvának nincs szilárd álláspontja Ukrajnában, és “nincs elég alapja” ahhoz, hogy úgy gondolkodjon, hogy mindent elértünk-e vagy sem, vagy hogy “feltételezzük, hogy biztosan győzni fogunk”.

“Mik voltak a hivatalosan deklarált céljaink a katonai művelet kezdetén?” kérdezte Zatulin.

“Mindannyian emlékeznek – a nácitlanítás, a demilitarizáció, Ukrajna semlegessége és a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok lakosainak védelme, akik mindvégig szenvedtek. Ezek közül mely pontokon értünk el eddig eredményeket? Egyik sem.”

Zatulin úgy érvelt, hogy a “semleges” Ukrajna fogalmának “már nincs értelme”. Oroszország ukrajnai inváziója megnyitotta az utat a semlegesség fogalmáról szóló viták előtt a nemzetközi ügyekben. És ha Kijev és Moszkva megegyezik, ez tényező lehet a háború potenciális befejezésében – írja a Vox egy márciusban megjelent jelentésében.

Nem örül az orosz törvényhozó

Ez azt jelentené, hogy Ukrajna semleges összekötőként lépne fel a Nyugat és Oroszország között. Lehetőség szerint lemondana az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) való csatlakozásról, és megtagadná a NATO-csapatok vagy -létesítmények befogadását a területén, cserébe olyan lehetséges biztonsági megállapodásokért, amelyek megakadályoznának egy újabb orosz inváziót a jövőben.

“Ráadásul a célkitűzések egy része már értelmét vesztette. Például ‘Ukrajna semlegessége’. Mit jelent ez a követelmény? Jelenleg semmit. Már nem lesz semleges, ha továbbra is fennmarad. És most a kérdés – mivel már elhangzott, hogy ‘Ukrajna államisága már nem létezik’ -, hogy Ukrajna Volodimir Zelenszkij vagy utódai vezetése alatt mindennek következtében létezni fog-e vagy sem?”

Oroszország háborúja kiterjedt Ukrajna nagyvárosaira, köztük Kijevre, Herszonra, Odesszára és Bahmutra. A háború folyamán a nyugati nemzetek, köztük a NATO-tagok, továbbra is humanitárius és katonai segélyeket küldtek Ukrajnának, és nehéz tüzérséget, harckocsikat és fejlett védelmi felszereléseket bocsátottak rendelkezésre, hogy segítsék a háború sújtotta országot a tavaszi ellentámadásra való felkészülésben.

Zelenszkij a The Wall Street Journal szombaton megjelent cikkében azt mondta, hogy erői készen állnak arra, hogy a régóta várt ellentámadásban győzelmet arassanak, bár elismerte, hogy Kijev nagy veszteségeket szenvedhet. Az ukrán elnök hozzátette, hogy nem tudja, meddig tart majd az ellentámadás, és aggodalmát fejezte ki Moszkva légi fölénye miatt.

Érdemes elolvasni:

• Oroszokból álló ukránbarát szabadcsapatok ostromolják az orosz határt
• Megáll az ész: Ilyet is tud a Wagner alapítója