Alábecsültük eddig a neandervölgyieket, pedig még mesterséges anyagot is előállítottak

A Földön valaha volt első mesterséges anyagot talán egy közeli rokonunk főzte ki, még pedig körülbelül 200 000 évvel ezelőtt.

A Tübingeni Egyetem és a németországi Állami Őstörténeti Múzeum, valamint a franciaországi Strasbourgi Egyetem kutatói egy komplex kémiai elemzés után azt állítják, hogy nem volt véletlen, ahogyan kinyerték a neandervölgyiek a nyírfakátrányt.

A szóban forgó anyag egy ragadós fekete ragacs, amelyet ősidők óta használ az ember különféle ragasztó, vízlepergető, sőt antimikrobiális tulajdonságai miatt. Ami már ismert volt eddig is, hogy az Európában élő első emberek közül néhányan már az eszközeik részeinek összekötésére használták.

Az anyagot hő segítségével lehet kinyerni a nyírfakéregből,, és a nagy kérdés, hogy a neandervölgyiek szándékosan állították-e elő a kátrányt, vagy mindez a véletlen műve volt? Egyesek szerint mindez csak véletlen volt, és a neandervölgyiek egyszerűen lekapartak a környező sziklákról, miután elégették a nyírfakérget. Mások szerint a ragadós, vízálló anyagot gondosan készítették egy földalatti kemencében, jóval azelőtt, hogy fajunk megtanulta volna a trükköt.

A vita horderejét mutatja, hogy ha a nyersanyagokból szándékosan hasznos anyagok lepárlására törekedtek, akkor ez egy olyan tevékenység, amely megkülönbözteti az emberi intelligenciát a többi fajtól.

Németországi lelőhely

Egy németországi régészeti lelőhelyen talált két darab nyírfakátrány elemzése alapján a legújabb tanulmány azt állítja, hogy “a nyírfakátrány a neandervölgyiek fejlett technológiáját, előrelátó tervezését és kulturális képességét dokumentálhatja”.

A leletek kémiájának elemzése arra utal, hogy keletkezésük során oxigénhiányos állapotban voltak. Az oxigénszegény helyet elméletileg többféleképpen is el lehetett érni, ezért a kutatók tesztelték a különböző módszereket. A módszerek közül kettőnél nyírfakérget égettek a föld felett, míg háromnál egyfajta földalatti kemencét használtak. A nyírfakéreg föld feletti elégetése lehetővé tette, hogy a kátrány a szabadban lévő kövek tetején vagy egy pálcikakupolán kondenzálódjon. A föld alatti módszerek lényegében a tekercselt nyírfakéreg tűz alá temetését jelentették.

A tesztelések után végül csak a föld alatt készített nyírfakátrány hordozta ugyanazt a kémiai jegyet, mint a Németországban talált ősi leletek.

Az eredmények arra utalnak, hogy a neandervölgyi kátrány egy bonyolult föld alatti technika, amelyet gondosan meg kellett tervezni, mivel az eltemetés után már nem lehetett nyomon követni. A kutatók szerint a gyakorlatot valószínűleg kipróbálás és hiba útján találták ki, és az idő múlásával fokozatos fejlesztések adódtak össze. Ha a neandervölgyiek valóban készítettek kátrányt már 200 000 évvel ezelőtt is, akkor ez 100 000 évvel megelőzi a Homo sapiens kátránykészítésére vonatkozó bizonyítékokat.

Érdekesség, hogy korábbi felfedezések azt mutatták, hogy a neandervölgyieknek összetett étrendjük volt, amely több ételkészítési lépést tartalmazott. A tűz használata azonban nem feltétlenül csak a fűtésre vagy a főzésre korlátozódhatott. Egy biztos, “rokonaink” intelligenciáját nem szabad alábecsülni.

Sőt, lehet, hogy eddig rosszul gondolkodtunk? Afrikából teljesen másképp indulhatott el az emberiség fejlődése.