Hírek a frontról: orosz támadás lakóházak ellen, Putyin egészségügyi kordont húz, újabb amerikai fegyvercsomag

Hírek a frontról: 

Ukrán előretörés, újabb gigantikus amerikai támogatás

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna ellentámadása keménynek bizonyul az ukrán erők számára, de előrelépés tapasztalható, Ukrajna több donyecki települést visszafoglalt.

“A harcok ádázak, de haladunk előre, és ez nagyon fontos” – mondta Zelenszkij esti beszédében, hozzátéve, hogy “az ellenség veszteségei éppen arra valók, amire szükségünk van”.

A rossz időjárás megnehezítette Ukrajna “feladatát”, de “harcosaink ereje még mindig eredményt hoz” – mondta.

Más hírek szerint Zelenszkij szülővárosát, Krivij Rihet “masszív rakétatámadás” érte.

Amerikai fegyvercsomag

A Biden-kormányzat bejelentette, hogy új, 325 millió dollár értékű biztonsági segélycsomagot nyújt Ukrajnának, amely a 40. ilyen részlet az orosz teljes körű invázió kezdete óta. “Ez a biztonsági segélycsomag kritikus légvédelmi képességeket, további lőszereket tartalmaz a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerekhez, tüzérségi lövedékeket, páncéltörő fegyvereket, páncélozott járműveket és egyéb felszereléseket, amelyek elengedhetetlenek az ukrán erők harctéri megerősítéséhez” – írta Antony Blinken külügyminiszter az új fegyvercsomagot bejelentő nyilatkozatában.

Újra beindult az orosz rakétagyártás

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda 23-nak adott interjújában azt mondta, hogy Oroszország újraindította a rakéták gyártását.

Ihnat elmondta, hogy az oroszok felpörgetik az Iszkander és a Kinzsal rakéták gyártását, mivel a Kreml képes kijátszani a fegyverrendszer gyártásához szükséges egyes alkatrészekre vonatkozó nyugati szankciókat.

“Ezért remélem, hogy Oroszországot megszorongatják a szankciók. Ha a szankciók átfogóan működnek és ellenőrzöttek, akkor Oroszországot a helyére lehet tenni” – tette hozzá Ihnat.

Putyin: Moszkva “egészségügyi kordont” hozhat létre Ukrajnában a tüzérségi támadások kivédésére

Oroszország fontolóra veszi egy “egészségügyi kordon” létrehozását Ukrajna területén, ha folytatódnak a régióit érő tüzérségi támadások – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy haditudósítókkal megtartott keddi Moszkvai tanácskozáson.

Putyin úgy vélekedett, hogy az Ukrajna területéről érkező támadások miatt fokozni kell az ellenséges támadórendszer elleni harc hatékonyságát, ami nem jelenti azt, hogy kizárható majd minden belövés veszélye.

“Ha ez így folytatódik, akkor valószínűleg meg kell fontolnunk, és ezt nagyon óvatosan mondom, hogy Ukrajna területén egyfajta egészségügyi kordont hozzunk létre olyan távolságban, ahonnan lehetetlen lesz elérni a területünket” – mondta.

A “különleges hadművelet” feladatai az aktuális helyzetnek megfelelően módosulnak, de teljesen nem kell rajtuk változtatni, mert alapvetően helyesek – tette hozzá.

A kérdésre, hogy Oroszország miért nem reagál arra, ha a Nyugat túlmegy minden határon, azt hangoztatta, hogy maga a “különleges hadművelet” válasz ennek a határnak a megsértésére és kísérlet a 2014-ben elkezdődött háború fegyveres lezárására.

Közölte, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadása június 4-én kezdődött meg, külön erre a célra kiképzett tartalékosok bevetésével. Mint mondta, a harcok több fronton folynak. Nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy Oroszország készül-e támadásra Ukrajnában, a további lépéseket a helyzet alakulásától tette függővé.

Kijelentette: nincs arra szükség, hogy Oroszország egész területén hadiállapotot vezessenek be, de, mint mondta, “néhány kérdésben még körültekintőbbnek kell lennünk”. Úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs szükség újabb mozgósításra, de ez a fronthelyzetnek és annak a függvénye, hogy mik az aktuális célok.

Az orosz elnök szerint az ukrán fél az ellentámadás kezdete óta elvesztette a Nyugattól kapott katonai járművek 25-30 százalékát, és az ukrán emberveszteség tízszerese az orosznak. Beszámolója szerint Oroszországnak mintegy félszáz harckocsija vált használhatatlanná a harcokban, de ezek egy része javítható, Ukrajna pedig több mint 160-at veszített el.

Putyin Ukrajnát tette felelőssé a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének megsemmisüléséért. Emlékeztetett arra, hogy a létesítményt amerikai HIMARS rakétarendszerekkel lőtték.

Az orosz hadiiparról szólva elmondta, hogy Oroszország az elmúlt év alatt 2,7-szeresére növelte a fő fegyverek gyártását. Kijelentette, hogy az orosz haditechnika minősége javul, elismerte viszont, hogy drónból és precíziós lőszerből kevés van. A T-90M harckocsit a világ legjobb harckocsijának nevezte.

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország kilépjen a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amelynek keretében Ukrajna exportálhatja gabonáját, Oroszország pedig élelmiszereit és műtrágyáját a fekete-tengeri kikötőkből. Moszkva régóta kifogásolja, hogy az alkunak az orosz kivitelre vonatkozó része nem teljesülhet, mert akadályokat gördítenek elé.

Csak az orosz légvédelem tudja lelőni a hiperszonikus rakétát?

Ma csak orosz légvédelmi rendszerek képesek a hiperszonikus rakéták megsemmisítésére – jelentette ki Gyenyisz Manturov, orosz ipari és kereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által kedden közölt interjúban.

“A harci repülés – a repülőgépek és a helikopterek – olyan terület, ahol ma mind minőség, mind mennyiség tekintetében meghaladjuk a konkurenciát. Ahogy egészében a hadiipari ágazatok többségében: elegendő azt a tényt megemlíteni, hogy egyedül a mi rendszereink képesek sikeresen ellenállni az egyedülálló hiperszonikus fegyvereknek, amelyek szintén a mieink” – állította a helyettes kormányfő.

Azt mondta, hogy az Sz-350-es Vityaz volt az első légvédelmi rendszer a világon, amely automatikus üzemmódban lőtt le egy célpontot. Manturov a gyártóra, az Obuhovra hivatkozva kijelentette, hogy mindez emberi beavatkozás nélkül, a mesterséges intelligenciára támaszkodva történt, az ukrajnai háborús övezetben.

A RIA Novosztyi hírügynökség május végén számolt be jólértesült forrásra hivatkozva, hogy a Vityaz a “különleges hadművelet” övezetében világelsőként hajtotta végre teljesen automatikusan, kezelői felügyelet nélkül ukrán harci gépek és drónok felderítését, követését és kiiktatását harci körülmények között.

Manturov reagált Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének arra a tavaly ősszel tett kijelentésére, amely szerint az orosz hadsereg külföldi mosogatógépekből és hűtőszekrényekből vesz ki chipeket haditechnikai eszközeinek javításához.

“Ez némileg furcsán hangzott, mert egy chip másodszori felhasználása, technológiai szempontból, a legtöbb esetben egyszerűen lehetetlen. Gyakran a berendezésekhez külön tervezik a mikroelektronikai chipeket, amelyeket közvetlenül a megrendelő igénye szerint gyártanak” – mondta.

Emlékeztetett rá, hogy a háztartási eszközökbe és készülékekbe szabadon hozzáférhető chipeket szerelnek be, amelyeket számos ország gyárt, köztük olyanok, amelyek barátiak Oroszországhoz. Rámutatott, hogy a fegyverekbe és hadfelszerelésbe szerelt chipekkel szembeni követelmények nagyságrendekkel magasabbak.

“Ezek a technológiák a sajátjaink” – hangsúlyozta Manturov.

Moszkva felmondta a Kercsi-szoros és a Azovi-tenger használatáról Kijevvel kötött szerződést

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényt, amely felmondja az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatában való együttműködésről szóló orosz-ukrán megállapodást, a dokumentumot kedden tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A csatolt anyagokban kifejtett indoklás szerint a Donyecki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz “csatlakozásával” az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros partjai kizárólagos orosz tulajdonba kerültek. Mivel Ukrajna “elvesztette” parti állami státuszát ezen vizek tekintetében, szükségessé vált a szerződés felmondása -olvasható a dokumentum indoklásában.

A vonatkozó szerződést 2003. december 24-én írták alá Kercsiben. A dokumentum rámutatott az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros fontosságára a két ország gazdasági fejlődése szempontjából, valamint arra, hogy az azovi és kercsi vízterületet egységes gazdasági és természeti komplexumként kell megőrizni. Idén februárban az ukrán parlament felmondta valamennyi együttműködési megállapodást, amelyet Ukrajna az Azovi-tengerrel kapcsolatban Oroszországgal kötött.

A Moszkva által elfogadott felmondási törvényben megemlített ukrajnai régiók orosz elcsatolását a nemzetközi közösség nem ismerte el.