Magyarország kapuja, melyet nem osztrákok, hanem franciák robbantottak fel

Dévény, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

A Dévényi-szoros kapuja szélnek, víznek, kereskedelemnek, haderőnek. Stratégiai pontja a magaslatán épült vár, ahonnan szépen rálátni a Duna és Morva folyók találkozására, amint a Morva beleönti sötétebb, barnás vizét a széles, fakószínű Dunába.

Látkép a dévényi várról, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

Dévény természetföldrajzi határa a történelmi Magyarországnak, ahonnan a kalandozó magyarok törtek nyugatra, majd letelepedésük után a német támadások is főként innen érkeztek, igaz ezeknek a helyszínét a szomszédos Pozsonyhoz, mint a térség legjelentősebb településéhez, szokták inkább kötni. A királyi vár a tatárjárás utáni lázas várépítések alatt épülhetett, ami nagyjából egy, a jelenlegi fellegvár helyén álló torony és körítőfala lehetett. 1288-ban „Dywen” néven szerepel. Dévény osztrák tulajdon és cseh zálogbirtok is egy rövid ideig, legjelentősebb tulajdonosai a Garaiak, a Szentgyörgyi és Baziniak, a Báthoryak, és utoljára a Pálffyak, akik 1932-ig birtokolták. Legnagyobb hadi események Bethlen Gábor hadjárata alatt érik, de a török utolsó Bécs elleni támadása 1683-ban szintén eléri falait, sikertelenül.

Előtérben az Apácatorony, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

Ha átkelünk a Morván, a híres Morva-mezőn találjuk magunkat, ahol a középkorban több csatát is vívtak egymás ellen a magyar, osztrák, illetve cseh seregek. A legjelentősebb fegyvertény az 1278-ban Dürnkrut határában lezajlott ütközet, ahol Habsburg Rudolf és IV. (Kun) László magyar király legyőzte II. Ottokár cseh uralkodót, mellyel megkezdődött a Habsburg dinasztia felemelkedése. Itt történtek 1809-ben Aspern és Wagram környékén a témánk szempontjából fontos ötödik franciaellenes koalíció fő hadműveletei is, melyek egy része aztán magyar területet is érintett.

A dévényi szikla, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

A magyar köztudatban a Habsburg elnyomás magyarellenes politikájának romantikusan drasztikus lépésként szeretjük emlegetni erősségeink felrobbantását, mint ellenállásunk felszámolásának és történelmünk megsemmisítésének kísérletét. Kevesen tudják, hogy Napóleon 1809-es magyarországi hadjárata szintén hozott ilyen megoldásokat, melynek keretében Győr, Dévény és Pozsonyborostyánkő várait semmisítette meg a francia hadsereg. Dévény és Pozsonyborostyánkő a korszakra már régen elavult épületeinek békekötés utáni levegőbe repítése tulajdonképpen teljesen felesleges rombolás volt, ami kizárólag a vesztes fél megalázását volt hivatva jelképezni.

A lerobbantott épületek maradványa, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

Dévénynek – mint a hasonló nevű erdélyi Dévának – szintén van lányáldozathoz köthető legendája. Az egyik ilyen legenda egy lovag és egy általa megszöktetett apáca szerelméről szól, akik üldözőik elől a várba menekültek, ahonnan azonban nem találtak kiutat, és a vár tornyából a hömpölygő Dunába ugrottak. Ahol a vízbe estek, egy szikla nőtt ki, amit Asszonykő néven emlegetnek, a tornyot pedig Apácatoronynak hívják, mely a valóságban egy 16. századi őrtorony.

A millenniumi emlékmű, Forrás: hungaricana.hu

Dévény több nemzet kultuszában tölt be kiemelkedő szerepet: a történelmi Magyarország hét vidéki millenniumi emlékművének egyike uralta a dévényi vársziklát, egy Árpád-kori vitéz nyugatra tekintő szobrával a tetején. Az újonnan alakult csehszlovák állam ezt az ezeréves elnyomás és szlovák rabság jelképének tekintette és 1921. január 12-én egy elügyetlenkedett kísérlet után végül sikeresen felrobbantották. 1836-ban itt bontott zászlót Ľudovít Štúr, a szlovák nemzeti eszme apostola, ezért Dévényt a szlovák nemzeti mozgalom szülőhelyének is tekintik. Érdekes periódus a II. világháború, ahol a települést Németországhoz csatolták, és a várhegyet akkor egy monumentális horogkereszt díszítette, a vároldalba pedig amfiteátrumot létesítettek a nagyobb rendezvények lebonyolítására.

Érdemes elolvasniZrínyi Miklós költő és hadvezér születésnapja alkalmából szülőhelyén jártunk, Csáktornyán

A rom 80 m magas mészkőszirten áll, falai nagy területet fognak körbe. Az alsó kaput két oldalról páros íves alakzatú torony védi, ahonnan kacskaringós betonút visz a felső várkapuhoz, majd a falak körül csigavonalban haladó lépcsőkön jutunk az öregtorony helyén álló kilátóhoz. A túlsó parton pedig ott áll Hainburg az osztrák ellenerőd, mely sok évszázadig nézett farkasszemet a Magyar Királyság határvárával.