Jópofa, és nagyon hasznos útitársat kap a James Webb űrtávcső
Miután másfél évig rendkívül magányosan kémlelte a világegyetemet, a NASA James Webb (JWST) űrteleszkópja végre társaságot kap.
Az űrügynökség nemrégiben kiválasztott egy pirítós méretű kockát, amely egy közlemény szerint a sokkal nagyobb teleszkóp apró, aranyos “társa” lesz. A NASA a “Monitoring Activity from Nearby sTars with UV Imaging and Spectroscopy” (MANTIS, magyarul sáska) elnevezésű, 8,5 millió dolláros űrmissziót választotta, amelyet a Colorado Egyetem kutatói terveznek és építenek, jelenti a Futurism.
Az aprócska, de annál jelentősebb űrszonda a tervek szerint valamikor 2026-ban indul, és az éjszakai égboltot fogja megfigyelni az ultraibolya fény teljes tartományában. Ebbe beletartozik az extrém UV (EUV) fényt, annak energikusabb formája is. Ezek a megfigyelések segítenek majd az űrszondának a Földtől hatalmas távolságra lévő csillagok tanulmányozásában, kiegészítve a Webb exobolygókra vonatkozó megfigyeléseit.
Útitársat kap a NASA űrtávcsöve
A MANTIS jól illeszkedik a képbe, és pótolja a sokkal nagyobb unokatestvére hiányosságait.
“A MANTIS-t egyfajta segítőnek szántuk, amely érzékeli az ultraibolya fényt és követi a JWST-t, bárhova is nézzen, kitöltve ezzel a fontos kontextust a csillagok környezetéről, amelyben ezek a bolygók találhatók” – mondta a közleményben Kevin France, a Colorado Egyetem docense és a MANTIS-csoport tudósa.
A bolygók gyakran hatalmas mennyiségű EUV-t bocsátanak ki, amikor a csillagukból érkező sugárzás éri őket. Ez annak a jele, hogy elveszítik légkörüket. Ennek a sugárzásnak a mérése azonban nehéznek bizonyult, és itt jön a képbe a MANTIS.
“Sok csillag esetében ez lesz az első alkalom, hogy megnézzük, hogyan néznek ki az extrém ultraibolya tartományban” – mondta David Wilson, aki a Colorado Egyetem tudományos csoportját vezeti. És ez azt jelenti, hogy olyan világokba nyerhetünk bepillantást, amelyek életnek adhatnak otthont.
“Meg akarjuk érteni, hogy a csillagokból érkező UV-fény hogyan befolyásolja a bolygók légkörét és a lakhatóságukat” – mondta Briana Indahl, a kutatás vezetője.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Hídrobbantások Oroszországban? Moszkva szabotázsra gyanakszik
Az egyik legkegyetlenebb kivégzési módszer, amit valaha kitaláltak
Az egyik legnagyobb tömeges pusztulás, amely az élőlények 85 százalékát elpusztította
Így csempésznek drogokat tengeralattjárókon
Egy titkos küldetés, amely megrázta Európát
Egy lándzsával átszúrt gólya örökre megváltoztatta, mit gondolunk a madárvonulásról