A történelem első ismert istennőjének ereklyéi kerültek elő az ISIS által feldúlt asszír városban

Végre visszatérhettek a régészek az ISIS által kifosztott ősi város romjai közé, és találtak is mindenféle ősi leletet.

A helyszínen felfedezett új relikviák között vannak olyanok, amelyek egy 3.000 éves templomból származnak, amelyet Ishtarnak, a szerelem és a háború mezopotámiai istennőjének szenteltek, aki a legkorábbi írásos bizonyítvánnyal rendelkező istennő, számolt be az IFLS.

Nimrud ókori városa a mai Irak területén, Moszultól mintegy 30 kilométerre délre található. A Tigris folyó mentén található település i. e. 1350 és i. e. 610 között virágzó asszír várossá nőtte ki magát, nagyszerű palotákkal, gyönyörű műalkotásokkal és lenyűgöző templomokkal.

2014 júniusában az ISIS elfoglalta Moszult, és befolyást szerzett a környező területek felett. A terület nem iszlám kultúrától való megszabadítására irányuló törekvésük részeként az ISIS nekilátott Nimrud régészeti lelőhelyének szisztematikus lerombolásához – a romokat kalapáccsal, bombákkal és kotrógépekkel igyekeztek megsemmisíteni.

A rémuralom azonban szerencsére véget ért, és az év elején az iraki állami régészeti és örökségvédelmi hivatal és a Pennsylvaniai Egyetem régészei folytatták a munkát Ishtar templomán, amely akkor égett le, amikor Nimrudot i. e. 612-ben egy megszálló hadsereg kifosztotta.

Az ott talált relikviák közül a legfontosabbak egy nagy kőtábla töredékei voltak, amely Ishtar istennőt ábrázolja egy csillag szimbólum belsejében.

“A legkomolyabb leletünk ebben a szezonban egy látványos kősztélé töredéke volt, amely Ishtar istennőt ábrázolja egy csillagszimbólum belsejében. Ez az első olyan egyértelmű ábrázolása az istennőnek, mint Ishtar Sharrrat-niphi, az istennőnek a Vénusz bolygóhoz, a hajnalcsillag felkeléséhez kapcsolódó isteni aspektusa, amelyet ebben a neki szentelt templomban találtunk” – ismertették Dr. Michael Danti, az iraki örökség stabilizációs programjának programigazgatója és a Pennsylvaniai Egyetem régészei egy nyilatkozatban.

A Nimrudban korábban végzett ásatások során ugyanez a csapat egy 2.800 éves palotát tárt fel, amely III. Adad-Nirari asszír királyé volt, aki i. e. 810 és 783 között uralkodott. Találtak továbbá monumentális kőtáblákat is, amelyeken ékírásos feliratokat azonosítottak – azt az ősi írásrendszert, amelyet az egész Közel-Keleten széles körben használtak a korai bronzkorban.

A most felfedezett új leletek közül sok rávilágít az ókori Nimrud fényűzésére. A régészek két kolosszális kőoszlop-alapzatot azonosítottak, amelyek arra utalnak, hogy a palota pompásan díszített, gyönyörűen faragott oszlopokkal volt díszítve. A trónteremben egy nagyméretű kőmedencére utaló nyomokra bukkantak, amely a kutatók szerint központi fűtési rendszerként szolgálhatott.

Mindezeken felül találtak még elefántcsontdarabokat és strucctojáshéjat is, mely anyagok a korai bronzkorban igen ritkának és értékesnek számítottak.

Ez is érdekes lehet:

• Mesterséges intelligencia fordította le az 5000 éves ékírásos kőtáblákat
• Videón a 15 valaha volt legvagányabb kard