Végre kiderült, miért gyűlöli Prigozsin annyira Szergej Sojgu védelmi minisztert

A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin elárulta, hogy viszálya Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel legalább öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor állítólag több harcosát megölték az amerikai légicsapások a szíriai khashami csatában.

Az orosz vállalkozó június 12-én tett közzé egy Telegram-posztot, amelyben leírta az eseményeket, amikor az amerikai erők 2018. februárjában légicsapásokat mértek a szíriai Dajr ez-Zaur kormányzóságban a rezsimpárti erőkre, miközben azok megpróbáltak elfoglalni egy amerikai kézben lévő olajfinomítót. Ez volt az amerikaiak és oroszok közötti legvéresebb összecsapás a hidegháború óta.

Prigozsin azzal vádolta Sojgut, hogy magára hagyta Wagnert Szíriában. Emiatt az orosz zsoldosokat az Egyesült Államok vezette erők megsemmisítették Reaper drónok és Apache helikopterek segítségével.

A Prigozsin és Sojgu közötti nyilvános viszály június 24-én tetőzött, amikor a Wagner-főnök az ország katonai vezetése ellen indított “igazság menetének” részeként átvette az ellenőrzést két dél-oroszországi katonai csomópont felett, és előrenyomult Moszkva irányába, jelentette a Newsweek.

Prigozsin haragja Sojguval szemben szinte kézzel tapintható

A páros közötti feszültség különösen az elmúlt hat hónapban volt igazán intenzív, de a Prigozsin által közel két héttel a lázadási kísérlete előtt közzétett üzenet a szíriai véres mészárlásig visszanyúló feszült kapcsolatról árulkodik. A Wagner-főnök azt állította, hogy az orosz védelmi minisztérium tudott a készülő amerikai csapásról. Sőt, odáig ment, hogy az USA kapcsolatba lépett az orosz katonai parancsnoksággal, hogy az egységeik kivonulhassanak a térségből.

A védelmi minisztérium vezetése azonban figyelmen kívül hagyta, hogy erről figyelmeztetni kellett volna minket…

Az orosz hadsereg állítólag olyan parancsot is kapott, hogy kapcsolják ki az összes légvédelmi rendszert.

A légvédelmi rendszerek, mint mondtam, mind ki voltak kapcsolva, aztán megtörtént a katasztrófa. 23:45-kor csapást indítottak az orosz egységek ellen. Nem voltak repülőgépek, a légvédelmi rendszerek nem működtek. Hajnali 3-kor végül sikerült betörnünk az orosz fegyveres erők főhadiszállására, hogy beszélhessünk az ügyeletes tiszttel.

Prigozsin elmondta, hogy volt egy ezredes, aki elmondása szerint megpróbálta “megoldani a problémát”, hogy a lövések abbamaradjanak, és a Wagner-csoport harcosai “kihozhassák bajtársaik holttestét”. A zsoldoscsoport vezetője elmondta, a támadás után, február 9-én “sürgősen” Moszkvába repült, hogy “fényt derítsen a történtekre”.

Tudni akartam, miért omlott össze minden megállapodás, és miért történt a tragédia február 8-án.

De hiába próbált többször is találkozni a védelmi miniszterrel, Sojgunak “nem volt ideje beszélni velem”, mondta Prigozsin. Megjegyezte, hogy arrogáns és elutasító választ kapott, amikor a páros egy későbbi, meg nem nevezett időpontban a Kremlben tartott fogadáson találkozott.

Prigozsin rövid ideig tartó lázadása június 24-én hirtelen véget ért, miután lemondásra szólította fel Sojgu és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Azonban visszavonult, miután a Kreml közölte, hogy Alekszandr Lukasenko fehérorosz vezető egyezséget kötött a vérontás elkerülése érdekében.

Érdemes elolvasni:

• Már a Kreml-párti szakértők is Putyin ellen fordulnak
• ‘Putyin rezsimjének esélye sincs a túlélésre’, ha az ukránok nyernek