Ezeket a szokatlan műemlékeket egy olyan afrikai civilizáció építette, amely még az egyiptomiaknál is több piramist épített, és a mai Szudánban, Núbia néven ismert terület zord sivatagjaiból emelkednek ki.
A kiterjedt Nílus-völgyben fekvő területet egy hatalmas nép, a kusita uralta. Piramisaikat királyok és harcos királynők síremlékeiként építették évszázadokon át, és egyes piramisok feltehetően már i. e. 800-ban is léteztek. A homokviharok, a zord sivatagi szelek, sőt a dinamittal felfegyverzett elszánt fosztogatók erőfeszítései ellenére sok piramis évezredek óta szilárdan áll, számolt be az Archaeologist.
Az ősi kusita királyságok vezetői több mint 255 monumentális építményt emeltek. A híres egyiptomi piramisokhoz képest a Núbiában találhatóak magasabbak és keskenyebbek. Kisebb alapterületűek, és külsejük vízszintes kőtömbökből áll, amelyek meredek, 70 fokos lejtőt alkotnak. Ezek a piramisok a szerényebb 6 méterestől a lenyűgöző, 30 méteres építményekig terjednek. Sokukn tövénél van egy egyedi felajánlási építmény is, amely lehetővé tette a hívek számára, hogy felajánlásokat hagyjanak és tiszteletüket tegyék.
A Núbia környéki piramisok elemzései alapján megállapítható, hogy elsősorban homokkőből és vályogtéglából épültek. Mégis, ritkább és értékesebb anyagok, valamint más rejtélyek is megtalálhatók a belsejükben.
Érdemes elolvasni:
- A schöningeni lándzsák, történelmünk első fegyverei
- Felfedezés a szavannák világában, Namíbia 2. rész – képgaléria
Forrás: