Csupán egy fogzománcból kinyert fehérje alapján azonosították az ember távoli rokonát

A kutatóknak sikerült az a hihetetlen bravúr, hogy a Föld bolygón élt legkorábbi emberfélék genetikai kapcsolatát meghatározzák, alig több mint néhány fehérje felhasználásával, amelyeket 2 millió éves megkövesedett fogakból nyertek ki.

Az új tanulmány mögött álló, főként a dániai Koppenhágai Egyetem és a dél-afrikai Fokvárosi Egyetem munkatársaiból álló csoport szerint az elemzés létfontosságú lesz az ember távoli családfájának nyomon követésében, tette közzé a ScienceAlert.

“A kihalt afrikai hominin taxonok közötti evolúciós kapcsolatok erősen vitatottak és nagyrészt megoldatlanok, részben a molekuláris adatok hiánya miatt” – írják a kutatók.

“Még a taxonokon belül sem mindig egyértelmű, pusztán a morfológia alapján, hogy a variációs tartományok a szexuális dimorfizmusnak vagy a potenciálisan le nem írt taxonómiai sokféleségnek köszönhetőek-e”.”

A kutatás segít a paleoantropológusoknak feltérképezni, hogy a fosszíliákban fellelhető különbségek közül melyek a férfiak és nők közötti természetes eltérések (szexuális dimorfizmus), és melyek jelentenek teljesen különálló hominidafajokat.

Amikor több ezer, akár több millió éves időtávlatokról van szó, e kérdések megválaszolása egyáltalán nem egyszerű. A DNS-molekula törékeny, hajlamos a gyors szétesésre. A 430.000 éves hominin maradványokból származó DNS-t ugyan sikerült megfejteni, de maga a folyamat korántsem volt eredménytelen.

A sima fehérjék valamivel robosztusabbak lehetnek, és aminosav-szekvenciáikat vissza lehet fordítani az őket létrehozó lehetséges genetikai kódra. Bár messze nem pontos, de ésszerű helyettesítő eszközként szolgálhat egy genetikai kapcsolat becslésére ott, ahol maguk a gének nem olvashatók le.

Ebben az esetben az adatokat a Swartkrans-barlangból – egy, a régészet számára fontos lelőhelyről, amely Johannesburgtól mintegy 40 kilométerre északnyugatra található – előkerült fogak zománcát vizsgálták. Úgy gondolták, hogy egy ősi rokonunkhoz, a Paranthropus robustushoz tartozhatnak.

Eredményeiket más fosszíliák és a mai hominidák – az orángutánoktól az emberekig – DNS-adataival összevetve a kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy a P. robustus egy “outgroup” (azaz távoli rokon) csoportját képviselte annak az evolúciós vonalnak, amelybe a Homo sapiens, a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak is tartoznak.

Ez is érdekes lehet:

• Tévedtek a tudósok: sokkal hamarabb érkeztünk meg Amerikába, mint gondolták
• A schöningeni lándzsák, történelmünk első fegyverei