Árpád-házi Jolánta, aki várandósan is háborúba kísérte a férjét

Az Árpád-házi uralkodóknak igen kiterjedt külkapcsolataik voltak. Ez részben azt jelentette, hogy a magyar királynék nagy presztízsű európai királyságoból érkeztek. De részben azt is, hogy a magyar királylányok keresettek voltak az európai uralkodók házassági terveiben. Akadtak olyanok, akik beírták magukat második hazájuk történelmébe. Közülük is kiemelkedett Árpád-házi Jolánta, aki a messzi Ibériai-félszigetre házasodott, ám ott maradandót tudott alkotni.

A francia kapcsolat

Miután meggyilkolták Gertrúd királynét, II. András hamar új feleség után nézett. A körülbelül 40 éves király választottja a Courtenay-házból származó Jolán lett. Az akkor nagyjából 15 éves Jolánt két évvel ertrúd 1213-as meggyilkolása után vette el II. András. Az új feleség értékes politikai kapcsolatot hozott magával: a Courtenay-ház első tagja I. Péter VI. (Kövér) Lajos francia király fia volt, aki egy gazdag örökösnőt elvéve tett szert birtokaira. Fia, II. Péter követte a példát, és első felesége révén megörökölte Neverst és Auxerre-t. Második felesége pedig Flandriai Jolán volt, akinek a testvérei, Balduin (1204-1205) és Henrik (1206-1216) a keresztesek által létrehozott konstantinápolyi Latin Császárság uralkodói voltak.

Courtenay Péter konstantinápolyi latin császár egy kódex ábrázolásán (Wikipédia)

Sőt, Henrik halála után Pétert választották meg a konstantinápolyi trónra 1216-ban, ám útközben fogságba ejtették és sosem foglalhatta el igazán a trónját, helyette felesége kormányzott. Utóbb Péter meghalt a fogságban, II. András pedig fontolgatta, hogy ő legyen az utóda a császárság élén, hiszen addigra már a felesége révén jogalapot formálhatott a trónra. Mindenesetre a magyar királyi párnak egyetlen gyermeke született, akit szintén Jolánnak neveztek el, ahogy az édesanyját és a nagyanyját. (Az egyszerűség okán az elterjedtebb Jolánta nevet fogom használni).

A házasságot Bertalan pécsi püspök hozta tető alá. Talán nem meglepő módon az ő személye is a francia szálon kötődik a történethez. Bertalan ugyanis Courtenay Jolánnal érkezett Magyarországra és nyelvtudása miatt II. András őt használta diplomáciai küldetéseire. Bertalan négy alkalommal is járt az Ibériai-félszigeten, hogy I. Jakab aragón királlyal tárgyaljon és tető alá hozzon egy megállapodást.

Jolánta és a hozomány

Vélhetően ez a francia kapcsolat is hozzájárult ahhoz, hogy Jakab érdeklődését Jolána iránt felkeltse. Ráadásul a király nagynénje, Konstancia II. András bátyjához, Imre királyhoz ment férjhez, tehát Aragónia és a Magyar Királyság nem voltak egymás számára ismeretlenek. A megállapodás azonban korántsem jött létre olyan egyszerűen, mint amilyennek utólag tűnik. II. András tekintélyes hozományt, tízezer márka ezüstöt és kétszáz aranyat ígért a lánya keze mellé.

Csakhogy Jakabnak nem tetszett az ajánlat “apróbetűs része”, ugyanis András úgy akarta rendezni a kifizetést, hogy az osztrák herceg vele szemben fennálló adósságát adta volna fizetségként Jakabnak. II. Andrásnak így le kellett kötnie a harmincad jövedelmét évi 1500 márka ezüst erejéig addig, amíg Jakabot ki nem fizeti. További hozzájárulásként azt az ígéretet is tette, hogy Courtenay Jolán királyné burgundiai birtokait, amelyeket az édesanyjától fog megörökölni, Jolánta kapja majd meg. Azonban Jolánta 1251-ben kelt végrendeletéből kiderül, hogy II. András valójában sosem fizette ki teljesen az ígért hozományt.

Jakab egyébként azon középkori uralkodók közé tartozott, akik elváltak. 1221-ben, mindössze 13 évesen, feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Kasztíliai Eleonórát. 1229-ben született egy gyermekük, Alfonz. 1230-ban azonban elváltak. A válást úgy intézték el, hogy Eleonóra kollostorba vonult, ezáltal szabaddá téve Jakabot egy újabb esküvőre, míg a megszületett gyermeküket, Alfonzot, Jakab a sajátjaként ismerte el. A hivatalos indoklás szerint azért kellett elválniuk, mert túl közeli rokonságban álltak egymással.

Jolánta, a királynék mintája

Árpád-házi Jolánta aragón királynéként lényegében megvalósította mindazt az eszményt, amit a középkori ember gondolt az uralkodófeleségek kötelességeiről. 1235-ben kötött házasságuk kivételesen termékenynek bizonyult: Jolánta tíz gyermeknek adott életet, közülük nyolcan megérték a felnőtt kort. (Közülük hárman fiúk, a két idősebbnek jutott örökség). A tizenegy évvel idősebb Jakab ellenben nem maradt a házastársi hűség mintája: házasságuk ideje alatt három törvénytelen gyermeke is született.

A királyné, különösen házaséletük elején, igyekezett Jakabbal tartani. A király az utókortól nem véletlenül érdemelte ki a Hódító melléknevet, mert jelentősen megnövelte az Aragón Királyság területét. Meghódította a Baleár-szigeteket, majd amikor a Valenciából elűzött mór kormányzó nála kért menedéket, tökéletes indokot talált a háborúra. Bár még a saját nemesei között is akadt -ellenzője, a hadjárat sikeresen zajlott.

Jolánta és Jakab képmásai Valenciából, ahol évente megünneplik a város elfoglalását (Wikipédia)

A hódítás csúcsát Valencia ostroma jelentette. 1238. szeptember 28-án a város megadta magát. A megadás feltételeinek tárgyalásán nemcsak a bukott muszlim vezér és Jakab, hanem a várandós Jolánta királyné is ott volt. (A rákövetkező évben született meg a lányuk, Konstancia). A város megadása azt jelentette, hogy ötezer mórnak távoznia kellett a falak közül. A király, a királynével az oldalán, diadalmenetben vonult ve a városba. Ugyanakkor Valenciát nem olvasztotta be az addigi birtokaiba: önálló Valenciai Királyságot alapított, amelyet függetlennek tekintett Aragóniától. (Noha a király személye természetesen azonos volt, Valencia ezt a függetlenségét csak a spanyol örökösödési háborúban, 1707-ben veszítette el).

Végrendelet

Jakab tartósnak bizonyuló háborúi és viszonyai ellenére a házasság nem ment tönkre, amiben alighanem Jolánta játszott nagyobb szerepet. 1251-ben azonban súlyosabb betegségbe esett, ezért tollba mondta a végrendeletét Huescában. Nem sokkal később hunyt el. (Valószínű halálának időpontja ugyanez az év, bár akadnak olyanok, akik szerint ez csak a végrendelet keltének az éve, valójában egy-két évvel később hunyt el).

Jolánta aragón királyné síremléke (Wiikpédia)

A végakarata szerint a vallbonai ciszterci apácakolostorban temették el. Síremléke a mai napig megmaradt, 2002-ben a magyar kormány támogatásával újították fel. Maradványainak tudományos vizsgálatára azonban akkor nem kaptak engedélyt. Mivel kevés hasonlóan ép Árpád-házi temetkezést ismerünk, a dinasztia történelme iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a kolostort legalább egyszer.