• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Mayer Jácint Mayer Jácint · 2023.08.02.
· Utazás

Szépen lassan felszabadul a magyar nép a szovjet után a Habsburg „elnyomás” alól is

Eltűnő Citadella

Eltűnő Citadella, Fotó: Mayer Jácint

Ha valaki jártas a várak történeteiben, szinte mindenhol találkozhat azzal az általános vélekedéssel, hogy a magyar várakat a Habsburgok robbantották fel egyfajta magyarságpusztító szándékkal. Ez az elképzelés nagyon erősen tartja magát, holott születtek már ezeket cáfoló kutatási eredmények bőven.

Az elemzések világosan mutatják, hogy a funkcióvesztés, elavultsági és fenntarthatalansági problémák voltak a fő gondok, melyek éppúgy érintették például Bécs falait, mint a magyar várakat, és ezért a kuruc vezetés is hasonlóan cselekedett ugyanilyen megfontolásból. Azonban ezeket a tényeket már kevesebben ismerik. Így válik a Citadella helyzete pont fordítottá, hiszen az 1848-1849-es szabadságharc utáni megtorlás időszakában a keményvonalas politikára kapcsoló osztrákok erődítését tisztelhetjük benne, ráadásul pont a jelentőségteljes Budán, tönkretétele ezért jóval kevesebbeknek fáj. Itt az a nem annyira tudott tény, hogy nem polgári és lokális célok ellen hozták létre, hanem elsősorban katonai erődítésnek szánták, tüzérségi támaszpontként egy teljes birodalmi modernizációs rendszer részét képezte. A kiegyezést követően pedig 30 éven át végképp semmilyen megfélemlítést nem szolgál, hiszen magyar katonaság használja egy békés korszakban. A félreértett történelemről már szóltunk másik írásunkban:

A felújított Gellért-hegy látványterve, leépített történelem
Érdemes elolvasniSzétverik a Citadellát – megsemmisült műemlékértelmezés, kihasznált nemzeti frusztráció

A műemlékek, történeti épületek megőrzése, fennmaradása sokak számára lényegtelen kérdésnek számít, és egyre kevesebb érdeklődés kíséri a területet. A Citadella a 19. század végén vesztette el katonai funkcióját és mostanra érett meg arra, hogy végleg lekerüljön a magyar történelem színpadáról. Kisebb bontási munka 1897 után már érte az épületet, de az igazi amortizációt a II. világháború okozta falain, mert mint Budapest magaslati stratégiai pontjáról, a német és magyar védők onnan tudták monitorozni a várost. Az akkori rombolást a háború, a mostanit a műemlékeket értelmezni nem hajlandó modern társadalom okozza. A jelen esetben fennálló „újraértelmezés” sajnos nem más, mint a megsemmisítése egy adott korszak egyetlen ránk maradt hiteles épületének.

Az osztrákok építették, mi elbontjuk

Az osztrákok építették, mi elbontjuk, Fotó: Mayer Jácint

Az építési területet körülvevő molinókon olvasható, hogy az épületegyüttes 1987 óta képezi a világörökség részét, azonban itt meg is szakad a logikai fonal, ha a modern tervekre pillantunk. A Citadelláról leírható, hogy állapota tényleg válságos és kiábrándító volt régóta, de a felújítás és hasznosítás tervezésénél mindenképpen figyelembe kellett volna venni a lehetőség szerinti minél épebb állapot megőrzését, kiemelt figyelmet fordítva a fontos részekre. “Értékmentés és megújulás” – hirdeti a mottó, azonban a 21. századi lakópark-szerű hipermodern létesítménnyé való átépítésével a műemlék minden szinten elveszti az épülettörténeti és a történelmi hitelességét, értékét.

Elbontott falszakasz

Elbontott falszakasz az eredeti kapu mellett, Fotó: Mayer Jácint

A megközelítés egy sarkalatos kérdés lett. A Citadella zárt épületébe idáig egy északról nyíló kapun keresztül lehetett bejutni, melynek mérete egyébként hasonló volt a budavári Bécsi kapuéhoz, ami a magyar szólás-mondások világában nem éppen a „kicsi” fogalmát írja le viccesen. Az erőd belső terét a munkálatok több irányból immáron véglegesen megnyitották, melynek leglátványosabb és egyben a legdrasztikusabb lépése a Szabadság-szobor mögötti rondella elbontása, és széles feljáróvá alakítása.

Szögesdrót mögötti Szabadság-szobor

Szögesdrót mögötti Szabadság-szobor, Fotó: Mayer Jácint

Az új projekt minden eleme a „szabadság” fogalmának a ragozásáról szól, ami kimondás nélküli üzenetként hordozza magában a Citadella elnyomást sugalló jellegét:

A Szabadság-szobor hátterében megsemmisülő műemlék 2022. március 15-e óta az ország legnagyobb piros-fehér-zöld lobogójának a tulajdonosa, melynek már az átadóján kiemelték, hogy feladata minden nap emléket állítani azoknak a hősöknek, akik életüket adták a magyar szabadságért. A már említett megsemmisült keleti rondella lett hivatott élete árán a Szabadságharcosok lépcsőjének helyszínt biztosítani, melyen keresztül a Szabadságharcosok parkjába, és egy nehezen értelmezhető üvegkalitkán át a Szabadság bástyája című kiállításhoz juthatunk, ami a magyar nép szabadságküzdelmeit fogja bemutatni. A tematikai célokat nem feladatunk elemezni, az épület ilyen szintű tönkretétele viszont ezen elképzelések megvalósítása érdekében sem indokolt.

Romos déli szakasz

Romos déli szakasz, Fotó: Mayer Jácint

A Gellért-hegy nem csak a Citadella kapcsán nézett szembe vélt vagy valós elnyomást jelképező szimbólummal. A múlt rendszerben a Szabadság-szobor előtt adóztunk hálával a 6 méter magas szovjet vörös katonának, hogy népünket felszabadította. A szovjet emlékmű ma a Memento Park szabadtéri gyűjteményét gazdagítja sorstársaival együtt, a Citadella pedig napjainkra vesztette el műemlék jellegét és vált a modern életterünk részévé immáron végérvényesen.

Galéria:

Romos Citadella
Hadiállapotok, Fotó: Mayer Jácint
Szemetes Gellért-hegy
Szemetes Gellért-hegy, Fotó: Mayer Jácint
Elbontott keleti rondella
Elbontott keleti rondella, Fotó: Mayer Jácint

A nyugati rondella
A nyugati rondella, Fotó: Mayer Jácint
Eredeti anyag vs. új építőanyag
Eredeti anyag vs. új építőanyag, Fotó: Mayer Jácint
Kibontott eredeti részletek
Kibontott eredeti részletek, Fotó: Mayer Jácint

Citadella látványterv
Citadella látványterv, Forrás: MTI/Várkapitányság
A nyugati rondella jövője
A nyugati rondella látványterve, Forrás: MTI/Várkapitányság

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
Budapest képgaléria utazási kalauz vár-kastély
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép

  • Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját

  • 7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok

  • Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták

  • Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”

  • Jézus 2025-ben visszatér? Rengetegen fogadnak rá, hogy idén lesz a második eljövetel

Kapcsolódó cikkek

A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport
2025.06.04.

Ravasz kvíz Erdélyről – hány kérdésre tudsz válaszolni?


Olvasson tovább
Shymkent Kazahsztán új járat Budapest
2025.05.28.

Újra van közvetlen járat Budapest és Kazahsztán között


Olvasson tovább
Egy gyors cigi
2025.05.28.

Megmérték, kirakták, berakták, mindenbe rakták – egész Pompeii tele van hímtagokkal


Olvasson tovább
Herculaneum csontvázai
2025.05.24.

Próbáltak menekülni, egymást ölelték, jajgattak, sírtak, de a Vezúv nem kegyelmezett: ma is láthatóak Herculaneum halottai az ókori város kikötőjében


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép

Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép

Tovább olvasok
Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját

Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját

Tovább olvasok
7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok

7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok

Tovább olvasok
Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták

Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták

Tovább olvasok
Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”

Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”

Tovább olvasok
<b>Jézus 2025-ben visszatér? Rengetegen fogadnak rá, hogy idén lesz a második eljövetel</b>

Jézus 2025-ben visszatér? Rengetegen fogadnak rá, hogy idén lesz a második eljövetel

Tovább olvasok
Itt vannak az előtte-utána műholdfelvételek Ukrajna eddigi legsikeresebb hadműveletéről

Itt vannak az előtte-utána műholdfelvételek Ukrajna eddigi legsikeresebb hadműveletéről

Tovább olvasok
Az ősrobbanás óta a legnagyobb kozmikus robbanást észlelték csillagászok

Az ősrobbanás óta a legnagyobb kozmikus robbanást észlelték csillagászok

Tovább olvasok
Trianon 105: a tragikus történelmi döntés, amely ma is formálja Magyarországot

Trianon 105: a tragikus történelmi döntés, amely ma is formálja Magyarországot

Tovább olvasok
„Földön kívüli nyelv” a matematikában: Valaki bizonyíthatta a 15 éve megérthetetlen tanulmányt

„Földön kívüli nyelv” a matematikában: Valaki bizonyíthatta a 15 éve megérthetetlen tanulmányt

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4