Saját kíváncsisága ölte meg a római kori zsenit

A világ első enciklopédiájának megírójaként emlékeznek rá, de az idősebb Plinius kíváncsisága felülkerekedett rajta, amikor a Vezúv híres, Kr. u. 79-es kitörésekor füstfelhőket látott felszállni a hatalmas tűzhányóból. A sors ironikus fordulata, hogy miután egész életét a természeti világ csodáinak megértésének és dokumentálásának szentelte, a híres tudóst idő előtt érte a halál, amikor a természet iránti érdeklődése arra sarkallta, hogy a veszélyes zónába utazzon, ahol állítólag megfulladt a vulkáni füsttől.

Plinius elismert író és római államférfi volt, aki a 37 kötetes Természettörténetet írta, írja az Ancient Origins. A kitörés idején a Vezúvtól mindössze 15 kilométerre fekvő Misenumban állomásozott, egy a Nápolyi-öbölben lévő stratégiai fontosságú római haditengerészeti támaszponton. A római flotta parancsnokaként tevékenykedett, amelynek feladata a Római Birodalom védelme volt a kalózoktól.

Idősebb Plinius.
Wikimedia Commons

Számos irodalmi teljesítménye ellenére minden, amit haláláról tudunk, unokaöccse, ifjabb Plinius tanúságtételéből származik. A kitörést és szeretett nagybátyja halálát övező eseményeket levelekben rögzítette. Így dokumentációja az egyetlen első kézből származó feljegyzést nyújtják a katasztrófáról.

A Tacitus római történetírónak címzett 6.16. levél szerint egy barátja levélben könyörgött segítségért, ami végül meggyőzte Pliniust, hogy egy hajóflottával elinduljon őt megmenteni. Mindazonáltal “a nagybátyámban lakozó tudós elhatározta, hogy közelebbről is megnézi a kitörést”.

“Plinius hajóarzenálja akár 2000 menekültet is megmenthetett a kitörés következményeitől” – számolt be a Smithsonian Magazine. Számára azonban ez egy balszerencsés küldetés volt. Mire elérte Stabiae-t, a lenyűgöző római villáiról híres luxus tengerparti üdülőhelyet, már túl késő volt visszafordulni.

A menekülést gátló hatalmas hullámokat látván Plinius állítólag pihent és vacsorázott, hogy megnyugtassa társait. Amikor a helyzet egyre vészesebbé vált, a part felé vették az irányt, ahol Plinius valószínűleg fulladás következtében életét vesztette. “Amikor halála után 2 nappal ismét napvilágot látott, holttestét érintetlenül, sértetlenül találták meg, abban a ruhában, amelyet viselt”, írta unokaöccse.

Plinius maradványait állítólag a római elitre jellemzően ékszerekkel borítva fedezte fel egy régész az 1900-as évek elején. A római Nemzeti Történelmi Egészségügyi Múzeumban kiállított koponya a jelek szerint minden, ami ebből a történelmi leletből fennmaradt. 2020-ban pedig olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint egy elemzés kimutatta, hogy a koponya Plinius általános profiljának. A média felbolydulása ellenére a Cambridge-i Egyetem munkatársa, Mary Beard kijelentette: “90 százalékig biztos vagyok benne, hogy ez egy álhír”.

Érdemes elolvasni:

• Már az ókori görögök is jojóval múlatták az időt
• Ismeretlen emberfajt találtak Kínában