Árpád-házi Erzsébet, aki kétszer védte meg Prágát férje ellenségeitől

Az Árpád-ház számos “hírességet” adott a középkori Európának. Nemcsak uralkodókat, hanem szenteket és királynékat is. A dinasztia ismert figurái mellett azonban még számos, kevésbé ismert alakja is van az Árpádoknak. Tettrekészség terén alighanem kiemelkedik közülük Árpád-házi Erzsébet. Ő nem azonos a később szentté avatott hercegnővel, sem pedig III. András boldogként tisztelt lányával, az apáca Erzsébettel. Árpád-házi Erzsébet, II. Géza lányaként a cseh uralkodóhoz ment férjhez, ám távollétében komoly kihívások érték férje uralmát, amit neki kellett rendeznie.

Egy nagy király és cseh szomszédja

Árpád-házi Erzsébet II. Gézának (1141-1162) a lánya volt, akit a középkori magyar történelem tehetséges, ám kevésbé elismert uralkodójaként tartunk számon. Húsz évnél is tovább tartó uralkodása alatt megszilárdította a Magyar Királyságot és ha halála után nem egy belháborúkkal terhelt időszak következik, alighanem a legnagyobb Árpádok közé emelkedett volna a magyar történelemben.

II. Géza politikájában különleges helyet foglalt el a szomszédos Cseh Fejedelemséggel való viszony. II. Ulászló fejedelem 1158-ban a cseh történelemben másodikként elnyerte a királyi címet Barbarossa Frigyes császár kezéből. Cserében a cseh csapatok elkísérték a császárt az itáliai hadjáratokra. Barbarossa Frigyes és Ulászló között a szoros együttműködés abban is megnyilvánult, hogy amikor a Přemysl-ház morvaországi tagjai felkeltek ellene, akkor Frigyes hadserege döntötte el a trónviszályt Ulászló javára.

II. Géza a Képes Krónika miniatúráján (Wikipédia)

II. Géza 1157-ben jegyezte el a lányát Ulászló fiával, Frigyessel. Árpád-házi Erzsébet ekkor körülbelül hét éves volt, de elküldték, hogy megismerje az új környezetét. A magyar király lépése akkor fizetődött ki igazán, amikor fia, III. István háborút vívott a nagybátyjaival a magyar trónért. Győzelmében nagy segítséget jelentett, hogy 1164-ben Ulászló cseh csapatai segítették Barbarossa Frigyes jóváhagyásával a bizánciak által támogatott IV. István ellen. A jutalma nem maradt el: másik fia, Szvatopluk, 1164-ben elvehette Erzsébet húgát, Odolát.

Utódlási zavarok

A Cseh Fejedelemségnek azonban akadt egy fontos problémája: az öröklési rendje elsősorban a szeniorátus irányába mutatott. A Přemysl-dinasztia tagjai is joggal reménykedtek abban, hogy II. Ulászló halála után ők öröklik a trónt. Ulászló persze nem ezt akarta, ezért 1172-ben egy ravasznak tűnő váratlan lépést tett: lemondott a fia, Frigyes javára. Csakhogy ezt nem egyeztette sem Barbarossa Frigyes császárral, sem pedig a cseh előkelőkkel.

Barbarossa Frigyes német-római császár (Wikipédia)

Frigyes csak rövid ideig élvezhette az uralkodói létet: a német császár a cseh előkelőkkel egyetértésben a birodalmi gyűlésen elmozdította mind Ulászlót, mind Frigyest a cseh trónról, és helyetteük Ulrikot, egy másik Přemysl-házi herceget javasolta uralkodónak. Ő azonban lemondott igényéről bátjya, II. Szobeszláv javára. (Ők amúgy félig Árpád-házinak számítottak, lévén édesanyjuk Adelaid, Álmos herceg lánya volt, vagyis II. Géza unokatestvérei voltak).

Szobeszláv nem bizonyult különösebben hálásnak a császár felé. Engedélye nélkül vezetett hadjáratot a szomszédos Ausztriába, ráadásul nem támogatta Barbarossa Frigyest az itáliai harcai során. (Legnanónál a császár 1176-ban vereséget is szenvedett). A császár így egy koalíciót formált az osztrák herceg, morva előkelők és a saját részvételével Szobeszláv ellen, megbízva Frigyest a vezetésével. Frigyes élt az alkalommal: 1178-ban fejedelemmé választották, és sikerült elfoglalnia Prágát, fogságba ejtve Szobeszláv feleségét is.

Árpád-házi Erzsébet, aki megvédte Prágát

Árpád-házi Erzsébet nagy pillanata nem sokkal férje fejedelemmé választása után következett el. Amikor Frigyesnek el kellett hagynia Csehországot, hogy részt vegyen a birodalmi gyűlésen, az ország rövid időre vezető nélkül maradt. Ezt próbálta meg kihasználni Szobeszláv, hogy elfoglalja Prágát és kiszabadítsa a feleségét. Azonban Frigyes hiányában Árpád-házi Erzsébet vette át a stafétát, és ő irányította a védekezést. Üzent a férjének, hogy térjen haza, aki német segédcsapatokkal érkezett. Szobeszláv először legyőzte, de aztán csatlakozott hozzá Přemysl Konrád morva herceg is, és végül legyőzték Szobeszlávot, aki külföldre kényszerült és egy év múlva, 1180-ban elhunyt.

Frigyes cseh fejedelem, Árpád-házi Erzsébet férje (Wikipédia)

Frigyes megbecsülte a feleségét. Olyannyira, hogy némileg szokatlan módon a saját pecsétjével is ellátta Frigyes okleveleit és a tanácsadójának nevezte magát. Ennek ellenére Frigyes uralkodása nem vált sikeressé, ugyanis a császár arra törekedett, hogy megossza a cseh előkelőket, a cseh fejedelmet, a morva herceget és a prágai püspököt, hogy ne egyesítsék ellene erőiket. (Ezt úgy érte el, hogy hercegi rangra emelte utóbbi kettőt). Frigyes egyre kiszolgáltatottabbá vált a császár akaratának.

Árpád-házi Erzsébet 1184-ben megismételte korábbi “bravúrját”. Frigyesnek ismét távoznia kellett a birodalomba. Ezt akarták kihasználni Frigyes ellenfelei, akik között immár ott állt okrábbi szövetségese, Přemysl Konrád herceg is. II. Vencel, Szobeszláv öccse kedvezőnek ítélte a helyzetet arra, hogy hadat vezessen Prága ellen. Azonban Erzsébet ismét ott állt a falakon és karddal a kezében védte meg Prágát Vencel ellenében is. Ebben segítségére sietett öccse, III. Béla is.

Aki túljárt Árpád-házi Erzsébet eszén

1186-ban végül az egymással csatázó Přemyslidák megállapodtak az öröklés mikéntjében. Frigyes megtette örökösének Konrádot, mivel addigra Erzsébettel közös egyetlen fiuk, Ulászló, meghalt. Cserébe Konrád hűséget esküdött Frigyesnek. A fejedelem nem sokkal később, 1189-ben hunyt el. A trón így a megegyezés értelmében akadálytalanul jutott Konrád kezébe. Konrád, hogy megnyerje a cseh előkelőket, nem osztotta meg a címeit, hanem megtartotta a morva hercegi címet is, egyesítve a cse és morva területeket.

Árpád-házi Erzsébet özvegyként, fiúörökös nélkül kedvezőtlen helyzetbe került. Ezért Přemysl Konrádnak azt üzente, hogy csak akkor adja át a prágai várat, ha cserébe megkapja a magyar határ közelében fekvő Olomuc (Olmütz) tartományát. Konrád addigra alighanem jól ismerte Erzsébet képességeit a várral kapcsolatban, ezért belement az alkuba. Ám amikor emberei a váron belül tartózkodtak, meggondolta magát és semmisnek tekintette az egyezséget.

Přemysl Konrád herceg pecsétje (Wikipédia)

Erzsébetnek nem maradt választása. Kolostorba vonult, ahol hamarosan elhunyt. Középkori forrásból ismerjük halálának hónapját és napját, január 12-ét, de hogy melyik évben távozott az élők sorából, azt nem tudjuk. Vélhetően nem sokkal 1189 után halt meg.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/08/01/arpad-hazi-jolanta-aki-varandosan-is-haboruba-kiserte-a-ferjet/” ][/hm_embed]