A tudósok sem értik miért építették az ősemberek ezeket a földönkívüli űrhajókra hasonlító köröket – VIDEÓ

1990-ben különös, ember által épített alakzatokat fedeztek fel a régészek egy délnyugat-franciaországi barlang legmélyén. Azóta sem értik, hogy milyen célt szolgáltak, ám azt sikerült megállapítani, hogy nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt, neandervölgyi “őseink” építették őket szatligmitból és két kört, valamint négy alapos megfontolással elrendezett halmot alkotnak.

A témát kutató régészek és történészek szerint az “építmények” azt mutatják, hogy a neandervölgyiek a korábban gondoltakhoz képest sokkal összetettebben gondolkodtak az őket körülvevő világról, bár azt senki sem tudta eddig megmondani, hogy az elrendezések milyen célt szolgáltak. Elsőként egyébként azt gondolták róluk, hogy “csak” 47 ezer évesek. Ám 2016-ban újabb vizsgálatoknak vetették alá és azt találták, hogy 176.500 évvel ezelőtt keletkeztek e sztalagmit-struktúrák.

Ekkoriban csak a korai neandervölgyiek éltek Európában, írja az iflscience.com. A datálás pedig egyértelművé tett három olyan tulajdonságot ezen ősemberek kapcsán, amelyekkel eddig nem voltunk tisztában. Egyrészt képesek voltak ilyen térbeli elrendezéseket alkotni, másrészt használták a tüzet, harmadrészt pedig be tudtak lakni belső barlangtérszíneket is (a lelet 336 méter mélyen van). Végezetül, és talán ez a legfontosabb, e struktúrák létezése azt bizonyítja, hogy bizonyos fokú társadalmasodás is jellemző volt e neandervölgyi közösségekre, hisz az építéshez együttműködés és a feladatok elosztása szükségeltetett.

Van még cikkünk neandervölgyi témában, íme kettő:

• A tudósok sem hitték, mégis igaz: ezt adták nekünk neandervölgyi őseink
• Mennyire voltak művésziek a neandervölgyiek?

Több a kérdés mint a válasz az ősemberek életével kapcsolatban

Az első körszerű képződmény 6,7X4,5m, míg a másik 2,2X2,1m. Összesen 400 sztaligmitot használtak fel (a lehulló vízcseppekből kiváló, függőlegesen felfelé álló, domború aljú képződmény), ennek során 2,2 tonnát mozgattak meg. Íme egy videó:

Ráadásul nem is egész sztaligmitokat használtak, hanem csak a központi részt, a gyökerét és a végét eltávolították. 123-at pedig meg is kormoztak, ez a fenti videón is jól látható.

Ahogy az lenni szokott persze, a kutatóknak több a kérdésük, mint a válaszuk e felfedezés nyomán is. Nem tudják többek között, hogy mi célt szolgáltak e struktúrák és miért van ezekre építve a legtöbb tűzhely. A nagyképet vizsgálva egyébként azt sem tudjuk, hogy milyen célt szolgáltak a barlangok akkoriban: rituális helyszínek voltak vagy élőhelyek, esetleg búvóhelyek? Ami biztos, hogy a neandervölgyi közösségek társadalmi szervezettsége magasabb fokú volt, mint azt korábban gondoltuk.